Ünnepnek szántam, hogy két év és három hónap után hazalátogattam, de ez olyan, mint fehérnek szánni egy karácsonyt. Még ha a hó stimmel is, elég, ha beüt a napfolttevékenység vagy túlsül a hal vagy a résztvevők közül akár csak egyetlen túl sokat iszik, túl rosszul rejti el vagy tetteti az elégtelen vagy hetekkel ezelőtt …
Category: Próza
szept 29 2023
Balogh Ádám: Fóbia 6. (regényrészlet)
Jöjjön velem, beszélgessünk egy kicsit, invitált Max a nappaliba. Ha kérne még kávét, ne szégyenlősködjön, nyugodtan igyon a kancsóból, ha úgy látja hatékonyabbnak, bizonyára fényképezés közben sem gondolkodik sokat, ha exponálni kell, csak megragadja a pillanatot és elveszi. Tudni vélem, mit érez. Ne szerénykedjen, én sem fogok. Nyugodtan elmondhatja, ki maga, én is elmondom …
szept 24 2023
Korsós Gergő: Egymondatok (augusztus)
Augusztus 1. Nappal Schiller, este Witcher, avagy: felnövés sikeresen elhalasztva.
Augusztus 2. „Amaz emberbarátnak bizonyul, de úgy, hogy éppenséggel nincs valami magas fogalma az emberről és az emberségről; emez oly nagyra tartja az emberséget, hogy emiatt abba a veszélybe kerül, hogy megveti az embereket. Amannak nem jut eszébe, hogy az ember másért is létezhet, …
szept 23 2023
Szolcsányi Ákos: 2023/9 (Erkély kiadó Vol3)
Aki Szentendrén nőtt fel, annak Friedrichshagenben gyereket nevelni szinte a legjobb lehetséges kimenetel. Harmadakkora területen kétharmadannyi lakos húsz kilométerre a főváros központjától – amiben más, abban egyelőre rendre jobb: mintha a HÉV fél óra alatt érne be a Batthány helyett a Deák térre és tízpercenként járna; a helyi mozi A feleségem történeté-t is vetítette, …
szept 22 2023
Szeifert Natália: Hogy mindig tudja, hol kell lennie
A fickó annyira hevesen integet kifelé az autóból, hogy már csak ezért is biztos lehetek benne: nem nekem. Hirtelen egyetlen ismerősöm sem jut eszembe, aki ilyen heves integetésre egyáltalán képes volna. Nagyjából négy sáv van köztünk, én a járdán megyek, ő az ellenkező irányba indul a villamos-végállomásról, fehér, tíz-tizenöt éves kocsi, nem figyelem, csak …
szept 15 2023
Molnár Krisztina Rita: Vattacukor
Gábor állt az udvaron a szeptemberi napsütésben. Homlokára tolta a napszemüvegét, hogy jobban lásson, de tudta, hogy ez hiábavalóság. Azaz nem egészen, mert az igaz, hogy így mindenki másnak úgy tűnhetett, hogy jobban lát, de ő maga tisztában volt vele, hogy csak álcázza a figyelmet. Hogy ő egyáltalán nem nézi, mi zajlik az orra …
szept 01 2023
Balogh Ádám: Fóbia 5. (regényrészlet)
Láttam, az éjjel nagyot küzdött, majdnem elért a szoborig! Erre a mondatra ébredtem, és amikor kinyitottam a szememet, egy embernagyságú szobrot láttam pár méterre tőlem, ami egy kínai agyagkatonát formázott, olyat, amilyet a császárok mellé temettek egykor, és majdnem azt mondtam, hogy miről beszélsz, hiszen te magad vagy a szobor. Arra gondoltam, hogy bármennyire …
aug 18 2023
Szolcsányi Ákos: 2023/8 (Erkély kiadó Vol3)
Mostanában nemigen írtam a munkáról, mert nemigen volt munka, mármint a lényeg, jogviszony és fizetés, megvolt, de teendő nem sok. Ez változott meg a múlt héten, amikor elmondták, hogy kiszervezik a szerepünket egy külső szolgáltatóhoz, és mi vagy utánaszervezzük magunkat, vagy kirúgnak.
Meglepetést nem éreztem, inkább egy ébresztő előtti utolsó félóra, amire még visszabújtam, …
aug 13 2023
Benedek Szabolcs: Egy mondat – 2023. július
aug 05 2023
Szolcsányi Ákos: 2021/8 (Erkély kiadó Vol3)
A munka valóban nem komoly, egy agresszívan terjeszkedő cég spejzolt be ügyfelesekből, várjuk a zsákmányt, szép nyugodtan, a céges értékek megnyugtató mértékben hamisak, a fizetésem viszont elég magas ahhoz, hogy elkezdjek albérletet keresni. A hőség és a járvány alábbhagytak.
Még az otthoni multi egyik tréningjén, stresszmenedzsment vagy ilyesmi, tanították, hogy a sokkból visszatérőkön …