nov 03 2023
Ülök a teraszon. Verőfény, habos fehér felhők. És kilátszik az ég a gesztenyefa mögül. Öt napja még a sűrű lombot néztem-láttam, ha felpillantottam, most az ágak mögött az eget, és a völgy túlsó peremét, ahol még egy zöld tömbnek tűnik az erdő a szemközti oldalon.
Minden szüntelen változás, mégis, ha szabad szemmel érzékeljük, megilletődünk. …
okt 29 2023
Miért kiált, mit óhajt, kérdez, jelent ki és mire szólít fel…, mit mond a mondat?
Miért érzem olyan varázslatosnak, hogy éppen akkor néztem egy gesztenyeágra, amikor elengedett egy termést, a gesztenye a földre hullott, kiszabadult a tüskés héjából, gurult egy kicsit, s közben az ág visszarebbent?
Hova tűntek az évszakok?
Miért gázolnak a gyerekek …
okt 28 2023
Ha már fizeti a cég, akár gyúrhatok is. A konditerem éjjel-nappal, ünnepnapokon is nyitva tart, még vasárnap délelőtt is vannak ott legalább húszan. Pár kiló plusz mindig akad, a gyereket is jó lenne minél tovább fel tudni emelni, és nyár óta visszaszoktam a cigire is. Persze a szó szoros értelmében nem gyúrok, így bevonzani …
okt 27 2023
Kérem, mosson kezet, amíg készítek egy kávét, mondta Max, amikor beléptem a házba, miután feladtam a szöcském keresését. Elindultam a fürdőbe, belenéztem az üres üvegekkel teli kosárba, kevesebb palack volt benne, mint amennyiről a novellában írt Max és a kád is makulátlanul tiszta volt, nyoma sem volt mindannak az őrületnek, amit a szövegben olvastam. …
okt 21 2023
Augusztus óta keresek albérletet. Ennek itt nincs meg az otthoni viszonyokra jellemző fiatal házas, még fiatalabb egyetemista aurája, a városban van kétmillió lakás, abból másfél millióban bérlő lakik. Se bevándorlóként, se elváltként nem vagyok jelentős kisebbség vagy többség tagja. Úgy tűnik, jön-megy az egész lakosság, a covid végével megélénkült a piac is. Egyelőre semmilyen …
okt 20 2023
k.l. emlékére
Egy éve tudom, hogy az október az év leghidegebb hónapja. Az első napokban még csak egy előérzet, egy hét után azonban az ujjaim vége hideggé válik. A kéz- és lábujjaimon keresztül napról napra szívódik fel belém a hideg. Mostanra a csontomban érzem.
Dolgokra gondolok, amelyekről nem beszélek, nem beszélünk …
okt 15 2023
Tizennegyedik fejezet
Buda
I.
A következő napok csendes berendezkedéssel teltek. A harcoló egységeket a Rózsadombra irányították. Továbbra is a 13. német páncéloshadosztályhoz beosztva foglaltak el körleteket, immár a budai peremvonalban.
Január tizenkilencedikén vörös zászló lobogott a magyar parlamenten. Bíró és Kis János kimentek megnézni. Újrakezdődő körútjaik rutinállomása lett a Duna-part, ahová a németek páncéltörőket …
okt 13 2023
Fejezet az újra és újra kitörő háborúk következményeiről
Ijedős vagyok. Egész egyszerű dolgoktól riadok meg. Hirtelen zajokra, felcsattanó hangra, váratlan mozdulatra, dolgok zuhanására, extrém sebességgel és intenzíven reagál a testem. Ha novemberben az éjjel feltámadó szél a házfalnak veri a páfrányfenyő ágait, ha egy ismeretlen sorban álló a boltban egyszer csak rákiált a gyerekére, …
okt 08 2023
Tizenharmadik fejezet
Budapest
I.
Másnap hajnalban ágyúszóra ébredt a város. Az oroszok 1944. december 24-én, karácsony estére bekerítették Budapestet. Reggel már jelezték, itt vannak. Addigra előrébb hozták a tüzérségüket is. Minden kerületet egyformán szórtak, válogatás nélkül lőtték a házakat. Csatarepülőik ettől kezdve egészen a belvárosig berepültek, géppuskáik felszántották az utcákat, kis bombáik folyékony tűzzé …
okt 01 2023
Budapest ostroma
Tizenkettedik fejezet
Budapest
Mogyoród – Kerepes – Csömör
I.
Kis János csontjai erősen sajogtak, mint mindig nagyobb ütközetek előtt. Ráérő idejében újra gyűjtögetni kezdte az élelmet, és mindent, ami segíthet megmaradni. Különösebb szándéka nem volt vele, hagyta, hogy az ösztönei dolgozzanak, ezzel el is foglalta magát. Bíró, akármilyen tudálékos is …
