Nászta Katalin költészete érett, érzékeny líra, amelyben a belső vívódások, útkeresések jelennek meg, a gondolkodó ember örök kétségei és az életről való számtalan kérdése, amelyre feleletet vár. Éppen ezért nem könnyű olvasmány, minden sora odafigyelést igényel, hisz a felvetett témák boncolgatása filozófiai mélységeket érint. Ugyanakkor az olvasó előtt, ha kellő empátiával és szeretettel közeledik e versekhez, olyan világ tárul fel, amely nemcsak szívét és lelkét nemesíti, de emberségben is utat mutat, emberségünkben megerősít.
Dr. Cséby Géza
Ha valakivel találkozol, gondolj arra, hogy a találkozás mögött ezer és ezeregy ok rejlik. Minden emberi kapcsolat szent egymásra találás. A másik emberben önmagad másik felét ismered fel, minden vonásában saját vonásaidat látod meg. Amit róla gondolsz, magadról gondolod. Amit vele teszel, magaddal teszed. Amit róla képzelsz, azt magadról képzeled. Mindazt, amit neki kívánsz, egy napon veled fog megtörténni.
Tatiosz,
a szeretet tanának ókori tanítómestere
A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy korabeli és későbbi fellelhető anyagokat összevetve, illetve eddig nem publikált dokumentumok alapján elhelyezze a horvát gyökerű család legismertebb tagjának, tolnai gróf Festetics Györgynek (1755-1819) személyét a magyar művelődéstörténetben. Festetics tevékenységéről több tanulmány született, amelyek adalékul szolgálhatnak a Dunántúl egyik leggazdagabb arisztokratájának megítéléséhez. Jelen munka ütköztetni szeretné az eddig megjelent dolgozatok konklúzióit, valamint újabb információkkal szeretné megvilágítani Festetics nagy ívű életútját. A kötetben azok a fejezetek kerültek részletesebb kibontásra, amelyek eddig ismeretlen, vagy csak kevésbé ismert részei művelődés- és irodalomtörténetünknek.
A jelen kötet betekintést nyújt egy székelyföldi kisváros színházalapítása körüli bonyodalmakba, a művelődési élet (leszűkítve: színházi élet) működésének politikai vonzatú machinációiba, mivel a ’89-es rendszerváltás nem hozta meg a kulturális élet teljeskörű felszabadulását, hanem, sokkal fájdalmasabb, megőrizte alárendeltségét, kiszolgáltatottságát a politikailag többszínű, az úttörő- és KISZ-szellemben nevelt és nevelkedett, helyi és megyei, a régi beidegződésektől szabadulni nem tudó és nem is akaró, gitt-rágó kosztümösöktől… A kötetből nemcsak a művészi vetületét olvashatjuk a székelyudvarhelyi színház kezdeti életének, annak sajtóvisszhangjáról, hanem, a színpadon túli, nem túl szívderítő eseményekről, kulisszatitkokról, Merő Béla, mint színházalapító-rendező viszontagságairól is… Merő Béla legújabb kötete egyben színházi adattár a múltban kutakodóknak, az erdélyi magyar színjátszás történetére kíváncsi olvasónak. Stracula Attila
„A kötet egy korról, egy nagyszerű kezdeményezésről, a másként gondolkodás színházi közegben és a színház eszközeivel kiteljesedő speciális terepéről, egy formai és tartalmi szempontból a meglévő normákkal, a kialakult társadalmi és befogadói beidegződésekkel szembemenő „ellenszínház” működéséről ad képet azoknak is, akik nem voltak, nem lehettek részesei a Reflex Színpad előadásainak…” Nánay István
A Cigiszünet lapjait mellékszereplők lepik el. Az élet mellékszereplői, akik bármennyire vágynak is a figyelemre, sosem jutnak főszerephez. Bubits Tünde hitelesen, iróniával és humorral fűszerezve mutat meg egy vergődő, fejlődésében megrekedt, zsákutcában toporgó, a múltját és jelenét egyaránt nem értő, jövőjétől rettegő világot. Jóllehet ez az univerzum megdöbbentően földhöz ragadt és kisszerű, az írónő perspektíváján keresztül mégis meg tudjuk kedvelni ennek a világnak suta, elesett mellékszereplőit, szívünkbe a szánalom mellé csipetnyi együttérzés is beköltözik.
..A szerzőt 1944. őszén a helyén, a mezőberényi iskolában érte a „frontátvonulás”, a németek visszavonulása és az oroszok bevonulása. A Mezőberényt ért szörnyű bombatámadás napján érezte úgy, hogy meg kell írnia azt, ami számunkra így-úgy félretanított és sokféleképpen interpretált a történelem, számára viszont a mindennapok személyesen átélt valósága. Napról-napra, hétről-hétre, hónapról-hónapra írta bele ebbe a füzetbe el nem küldhető leveleit, mint Mikes Kelemen; félve a megjövendölhetetlen jövőtől, de soha nem adva fel a reményt, hogy egyszer vége lesz, s újra együtt láthatja azt a tíz gyereket, akik számára a jövőt jelentették. Nincs más, mint a történtek azonnali leírása, a maguk primer valóságában…
Lírája a szülőföld, család és szerelem témáit járja körül. Verselése tiszta, hagyományos rím és ritmustisztelő. Versképei, metaforái, képi megfogalmazásai azok közé emelik, akiknek a kisujjában van a verselés, a költészet, amit csakis azért szorult háttérbe, mert a próza, a dráma, a mesélés elcsábították. Azok közé tartozik, akik világosan beszélnek,nem rejti véka alá véleményét a ma virágzó felszínességgel kapcsolatban sem. Olyan ember, kinek az embertársi viszonyulását, a zalai emberek barátságos vendégszeretete jellemzi. Most elérkezettnek látta az időt, hogy saját személyes életéről, magánéleti vívódásiról a nyilvánosság előtt valljon. Kitárulkozik előttünk a férfi, az örök szerelmes, az örök fiú, a mindig sokat remélő és akaró ember. Nászta Katalin
Az illyési síp legvékonyabb ága, a muravidéki magyar irodalom meghatározó alkotója, Bence Lajos, az idei esz-tendőben töltötte be 60. életévét. A jeles évforduló alkal¬mából állítottuk össze ezt a kis könyvet, hiszen úgy vél¬tük, eddigi pályája előtti tisztelgésünk legmegfelelőbb, s talán legméltóbb módja, ha személyes emlékidézés helyett a műveket és szerzőjüket állítjuk a középpontba. Ez a szándék szülte részünkről a költő és irodalom¬történész magyar nyelvű köteteiben rejlő, egyenletesen magas színvonalú életművének áttekinté¬sét, mely mellett, egy bővebb interjút és az alkotó kiterjedt, különböző adatbázisokból összegyűjtött bibliográfiáját nyújtjuk itt át.
A szerző (1942 – ) szülőfaluja, Zámoly költőinek (Csanádi Imre, Csoóri Sándor) példáját látva készült e pályára. 1961-ben helikoni aranyérmet kapott verseiért. Az ELTE-n műfordításaival szerzett elismerést. Ám csak a 90-es évek közepétől kezdett céltudatosan költeményeket írni. E kötete az 1994 és 2008 között született alkotásokat tartalmazza. A könyv egyszerre számvetés és visszatekintés. A szülőföld, az új haza (Keszthely), a tanári hivatás, a család s a különféle élmények változatos formákban szólalnak meg. Elemzői a Magyarországi levelek (Mikeshez) ciklusát külön is értékelik. 6 műfordítást is tartalmaz a kötet 3 szerzőtől (Puskin, Jeszenyin, Jevtusenko) névsorát is.
A könyv az 1945 és 2005 között működő keszthelyi Nagyváthy János Technikum / Szakközépiskola történetét mutatja be. Diákjai a fél Dunántúlról verbuválódtak.12 évig felsőfokú növényvédelmi technikumként is működött, s a felnőttoktatásban is komoly feladatokat oldott meg. A hatvanas években pl. 14 községbe jártak a pedagógusok órákat tartani. A könyv szól a 90-es évektől oktatott új szakokról, tartalmazza a néptáncegyüttes történetét, a főállású tanárok, a nappali és levelező tagozaton végzettek névsorát is.
Költészete a hiány köré épül. Fogy az idő, könyörtelenül múlnak az évszakok, és ami a legfájóbb e hiányleltárban: nincs már mellette életének társa sem. Ellenben ott van a versekben, amelyek a legboldogabb és a legmegrázóbb pillanatokat is megörökítik: Messina közösen csodált fényeit és a halála percét is. A költő azonban nem marad meg e személyes univerzumban. Az első versciklusba beszüremkedik a zaklatott külvilág, a háború. Keresi, milyen lehetőségei vannak ebben a korszakban az egyes embernek, s a humanizmusban, a hitben talál kapaszkodót… Turbuly Lilla
Szálinger Balázs a több változatban és több népmesekultúrában is élő történet székely verziójából indult ki a darab megírásakor. Az azonban már az ő leleménye, hogy megszemélyesíti, önálló szereplőként megjeleníti a halált. Az így nagybetűssé tett Halál és a Halhatatlanság vitája indítja a darabot. A Halál racionális, bölcs, az élet törvényeit ismerő karakter, a Halhatatlanság ellenben romantikus hévvel és lendülettel érvel az emberek olthatatlan életvágya mellett. Végigkísérik útján a királyfit, folyamatosan kommentálják a történetét, Lucifert és Ádámot juttatva a felnőtt néző/olvasó eszébe Az ember tragédiájából. Turbuly Lilla
A buszmegálló, avagy mikor jön a hathúszas? című szatirikus hangjátékomat a Magyar Katolikus Rádió mutatta be Lázár Csaba rendezésében, majd később a Kossuth Rádió is sugározta. A darab a rendszerváltás utáni magyar valóság magatartásképleteinek csődjét helyezi középpontba; küszködő figurái hiába törekednek a boldogulásra, életük drámája, egymásra utaltságuk kilátástalansága kisszerűen hat. Ahogy a falu főterére tervezett, késhegyre menő vitákat gerjesztő, ám létezésében is megkérdőjelezett buszmegálló sorsa is.
Egésznapos kirándulás. Mit tudja, aki az
országúton elszáguld az iskolás gyerekek
páros sorban vonuló oszlopa mellett, amíg
azok ijedten lapulnak az úttest baloldalára,
mit tudja az autóban ülő, önmagával
és sorsával megelégedett ember, hogy
a poros országúton az ötven-hatvan
gyerekkel menetelő tanító szeme mit lát
egy ilyen napban? Mert a tanító ilyenkor
odaáldozza a nap minden óráját, nyugalmát…
egy ilyen napon nem a maga életét
éIi. Erre a napra ő megszűnik önmaga
számára…
…Balázs olyan fiú, akivel flörtölni nem
lehet. Ha akarnám, holnap megkérne. De
nem akarom nem akarhatom… csak nem
lehetek egy húszéves helyettes tanítónak a
menyasszonya? S az a rögeszméje, hogy
néptanító marad, s hamarosan megnősül.
Nem borzasztó? Mi az intézetben katonatisztekről,
miniszteri titkárokról álmodtunk… nem tanítóról!
A Kossuth és József Attila díjas költő élete utolsó éveit a zalai Rédicsen élte le, posztumusz kötete életművének záró antológiája. Meg nem jelent és hozzá írott versek, novellák, visszaemlékezések és kritikák alkotják egy-egy fejezetét. Az 1969-ben jelentkező „kilencek” vezéralakja volt. A Zúg március című írása az elmúlt ötven év legjobb politikai költeménye. „Ám hiába tűnt el bárkája a szemhatáron túl… szövegei élnek”- írta róla Szemes Péter az Itt és otthon c. kritikai kötetében. (2013)
A nagykanizsai költő maga válogatta verseit nyújtja felénk, amelynek megjelenését sajnos nem érhette meg. Művésze volt a múló pillanat megragadásának, amelyeket haiku-szerű pár sorban mesterien tudott kimerevíteni. „A világokat rejtő testamentumian tömör passzusaiban megelevenednek a felvidéki vízimolnár ősök, az eltávozott szülők,… s a nemlét csöndjének mélysége magassággá válik” – írja ajánlásában szerkesztője. (2016)
A szerző egy évtizede folyamatosan közreműködője, majd egyre inkább szerkesztője a folyóiratnak, és emellett kritikai írásokat is publikál. A Pannon Tükör könyvek, és egyéb kiadók által közzétett kötetek értő elemzője, ismertetője. Munkájával az egyes írások, gyakran rejtőzködő mélységeit igyekszik közérthetően kibontani, értelmezni. Írásai a Pannon Tükörben és más folyóiratokban jelentek meg. (2015)
A zalaegerszegi költő már középiskolás korában jelentkezett egyéni hangvételű, sajátos képi világával, és ehhez a mai napig hű maradt. „Tóth Imre kötetében különös közegbe kerül a szerző személyes élettörténete. A közeg sarokpontjait a gyászmunka jelöli ki. Ezek a pontok a transzcendencia végtelenségére tárják az írások terét és idejét” – írta Dr. Payer Imre a kötet előszavában. (2016)
A zalaegerszegi szerző hatodik könyve, és második novellás kötete egyfajta életmű összegzés. „Nem véletlen az sem, hogy a cím távolról Goethe „rokonlelkűségeit” idézi, hiszen a Vonzalmak és taszítások első két része, a másodikhoz csatolt kisregénnyel, a műfaji elkülönbözőség ellenére a klasszikus elődhöz hasonlóan a férfi-nő kapcsolat labirintusában kalauzolja a szellemi vándort” – olvashatjuk az előszóban. (2010)
A keszthelyi óvónő naplója jelentés egy szörnyű betegségből sikeresen kigyógyult, emberfeletti betegoldali küzdelmet makacsul felvállaló, élni akaró asszonyról, hogy hitet adjon azoknak, akiknél diagnosztizálják a halálos kórt, mert van remény. „…meggyőz bennünket arról, hogy elsősorban mi magunk vagyunk felelősek az egészségünkért, egyszeri és megismételhetetlen életünkért”- írja a szerkesztő az ajánlásában. (2008)
A lapszerkesztő egy évvel korábbi kötete alapvetően két fejezetet foglal magába. A Tíz esszé témája Zala irodalom örökségét elemzi, majd az elmúlt évtizedekben közzétett négy irodalmi antológiáról ad részletes áttekintést. A Tíz kritika rész több zalai kötődésű és muravidéki (szlovéniai) szerző megjelent könyvét mutatja be. (2014)
A zalaegerszegi költő, három verseskötet után elsőként jelentkezik novellás kötettel. Érdekes összevetni, hogy a sajátos, elvont költői világ miként türemkedik elő a hétköznapibb műfajban, az epikában. „A kert hét (7) rövid szövege, noha az egyes novellák külön-külön világot építenek, vagy inkább mutatnak meg, a mélyben száz szállal kapcsolódnak össze, így azokat egy műalkotás mozaikdarabjaiként is tekinthetjük.” – írja a szerkesztő az előszóban. (2015)
A Keszthelyen élő nyugdíjas tanár második kötetében versek, verses levelek, képeslapok, aforizmák, haikuk és műfordítások zavarba ejtő sokszínűsége tárul elénk. „A kötet egyik legszebb verssorai születtek meg a „szíves krónikát” jegyző költő hangulatváltásaiból, melyek tisztelgések a kórházi dolgozók előtt… Bebarangolván ezt a lelkileg és valóságosan is tágas (költői) világot, megérezzük, mit jelent: „szeretetre kitárva” élni – fogalmazza meg az előszó záró sora. (2015).
A zalaegerszegi író a rendszerváltozásnak egy sajátos, egyéni sorsot mélyen érintő történettel igyekezett emléket állítani. „Szívesen hívom föl a figyelmet az írás választott stílusára: a frappáns, rövid, lecsupaszított mondatok ügyesen pörgetik előre – esetenként hátra – a cselekményt, és nem nehéz megjósolni, hogy aki belefog a könyv olvasásába, hajszolni fogja magát, hogy megtudhassa végét” – állítja a fülszövegben Fábián László szerkesztő.
A zalaegerszegi tanárnő első könyve egy felnőtteknek szánt fantasy-mese, magyar és angol nyelven (Fordította: Jánky Ferenc) „Az író lírai betétekkel, szürreális képekkel átszőtt kisregénye a Kegyetlenség és a Jóság küzdelmét jeleníti meg, amelyben a féltékeny Szörny tombolása egy vonzó, egzotikus virágokkal ékes Ember-Kertet semmisít meg”- vezeti fel a történetet az előszó. Illusztrálta: Németh Miklós. (Vitrin Egyesület, 2015)
A keszthelyi író, költő tizenhatodik kötete személyes hangvételű verseit kínálja olvasásra, az első fejezete párhuzamosan lengyel fordítással is. Ismert, hogy a szerzőnek anyai ágon lengyel felmenői vannak, és évtizedek óta munkálkodik a magyar-lengyel kapcsolatok erősítésén, ezt elismerve több lengyel kitüntetés tulajdonosa. A kötet záró részében a szülőváros, és a Balaton kedvelt települései szépségeit vázolja fel szeretettel, helyenként finom iróniával. (Magánkiadás, 2014).
A szerző 1956-os gyerekkori élményei alapján írta meg regényét, amely egy jugoszláv határ menti járási székhely (Lenti), társadalmi, és családi közegében ábrázolja a forradalmi eseményeket, egy tizenhárom éves kamasz látásmódjával. Izgalmas, szellemes jelenetek váltogatják egymást, amit színesíti az első szerelem lélekemelő élménye. A közismert budapesti események után érdekes, belelátni abba, hogy falun miként bontakoztak ki az események. (IPV. 1989)
A hévízi Csokonai Társaság az elmúlt évben ünnepelte alapításának 25. évfordulóját. Ez alkalommal egy kötetben közzétették a korábbi évek legemlékezetesebb, legjobb előadásait. Az ismert szerzőktől olvashatunk izgalmas esszéket Csokonai Bibliához fűződő viszonyáról, Kazinczy és Festetics György kapcsolatáról, Deák Ferenc és Vörösmarty barátságáról, Weöres Sándorról, a muravidéki két nyelvű oktatás tapasztalatairól. (Csokonai Irodalmi és Művészeti Társaság,2014)
MÁR NEM KAPHATÓ, DE A ZALAEGERSZEGI, NAGYKANIZSAI ÉS KESZTHELYI KÖNYVTÁRAKBAN KÖLCSÖNÖZHETŐ KÖNYVEINK
Posztumusz verses kötet, amely egy halk szavú, visszahúzódó költő életművét foglalja magába. Kiskomáromban született (ma Zalakomárhoz tartozik), aki az egyetem elvégzése után Nagykanizsán dolgozott tanárként, ott is hunyt el 1990-ben. „A tanári életmód szűkössége és kötöttségei, az évtizedek szellemi és földrajzi zártsága magyarázzák a költői léthelyzetet: a kipányvázott ló fölmérheti-e/ mi minden vár rá ha elbocsátaná a pányva// inkább/ hálát ad a bizonyosságért” – írta róla, s idézte tőle Büky László
A kötet tíz nyugaton élő magyar írót mutat be, akik közül nyolc részt vett az ’56-os eseményekben. Az elmúlt évek során mindannyian megfordultak Keszthelyen és Hévízen, összekapcsolja őket a Balaton szeretete is.
Az Amerikában megjelent Arkánum és a párizsi Magyar Műhely szerekesztői adják a kötet gerincét.
A közeli Bécs és Párizs mellett megismerkedhetünk írországi, amerikai és kanadai magyarokkal, akik a hazától távol is aktív művelői a hazai irodalomnak, és gazdagítják az egyetemes magyar kultúrát.
Nagykanizsán él. „Az elemzés, az értelmezés szervesen illeszkedik a munkámhoz.”- írja munkájáról.
Ez a Bánk bán-értelmezés történelmi, filozófiai, jogi, lélektani és dramaturgiai szempontból vizsgálja meg a drámát, ugyanakkor elemzi azt a nemzeti tudatot is, amely Katona művét visszatükrözte. A dráma ettől a befogadói tudattól leválasztva új tartalommal jelenik meg, irodalmi értéket nyer, a modern egzisztencialista drámák előképévé válik, a befogadó tudatát pedig súlyos önismerethiánnyal szembesíti. – olvashatjuk a fülszövegben.
A költőnő Zalaegerszegen élt, könyvtárosként dolgozott, országos lapokban publikált, 1987-ben elnyerte az Életünk Nívódíját. 2006-ban hunyt el. Hét verseskötet, és egy bibliográfia társszerzője.
„Már nem tudom, sugárzol-e valóban,/ vagy csupán rólam-szökött fényben/ világít arcod. Légy óvatos!/ Önmagamért vigyázlak, saját lázam mérem,/ ha kezem forró homlokodon marad./” Másutt így ír: „ Sötét esőben áznak már a földek,/ a hátukon kövéren gyűl a sár,/esőtől fényes úton jár az este,/ a bronz levél hazátlan szélre vár./ Esőkabátod ázott fénye villan,/ lehunyt szemünk az őszi könny veri,/ kezem se érint, ám a nedves aszfalt/ mégis kettőnk egy-árnyát tükrözi./ (2007)
Előszavában a szerző nem állítja: „…hogy verseskötet kéziratával jelentkezem, mert így talán nem is igaz, különös poéma, szövegkompozíció inkább, mondanám, de hát ez is semmit mondó…” Nádas Péter író reflexiója: „Nem értem, de élvezem.” „E sci-fis fikcióban alapvető létkérdés a nevek, a mondatok, s egy töredék betűiből való építkezés követelménye.” – írja ajánlásában a szerző.
A keszthelyi költő első kötete, melybe azok a prózai munkák kerültek bele elsősorban, amelyek a vízparthoz, a horgászathoz és az emberekhez kötődnek. Elbeszélései másik része a mai hétköznapok eseményeiből merített témát. Megtalálhatók bennük a gyerekkori, fiatal felnőttkori élmények alapján írt történetek, de a fantázia szülte elbeszélések is színesítik a kötet tartalmát. A kötet grafikáit Sólyom Sándor készítette.(2001)
Rajnai Rotter Csaba: Múltbéli történetek
A Keszthelyen élő szerző második kötete, melyet hosszabb szünet után, már a nyugdíjas évei elején tárt a közönség elé. Elbeszélései első fele a Csongor történetek köré szövődnek, melyek egy készülő regény előmunkálatai. A második részben a hétköznapi történetek, események inspirálta témákat dolgozza fel. Elbeszéléseiben bepillantást ad abba a világba is, amelyik a racionalitáson túl, egy álomvilág határán működik. (2012)
“…a stratégiai teret már a 20-as évek óta a trianoni békerendszer határozza meg, mert ez volt az a történelmi pillanat, ami nemzeti frusztrációt eredményezett… magunkat nyugati nemzetnek tartjuk, de a határok, a világpolitika és a sors keletre tolt minket, s ez folyamatos identitászavart szül. Feldereng az Ady által is megírt “kompország” metaforája. Pont ott élünk, ahol elválik egymástól Nyugat és Kelet…
A Nagykanizsai költő, népművelő első verses kötete. „…az élet nem csak a mindennapok szintjén, de kozmikus-természeti térben és időben is zajlik. Ebben a költészetben: Egy szőlőlevél mesébe/ kezdett, s a lélek bólogatva/a füstös légbe rajzolt… Angyalok, tündérek, igricek bukkannak elő, és a Krisztuskereszt lábánál …bokoröreg/ asszonyok/ ülnek és levelet sírnak… Idilli és tragikum játszik egymásba, amelyből nem marad ki az 1956-os forradalom sem. A modern ember kételye, hite, bűne és bűntudata szólal meg a Krisztuskereszt ciklusban – olvashatjuk a fülszövegben. (2006)
Az író, szociológus, könyvszerkesztő Zalalövőn született. „…kötetei is erőteljesen önéletrajzi ihletésűek. Sugárzik belőlük a környezet és az ember iránti érzékenység – írja szövegeiről Vicsek Ferenc. „Amíg anya élt, csak apára hasonlítottam. Miután meghalt, s teltek az évek, anya egyre több vonását láttam meg az arcomon… S akkor, egy napon, amikor eljött egy barátom, s hagytam, hogy nézze anya képeit, azokból a régi szép időkből, s akkor ő anyát egészen olyannak látta, mint én, amikor még fájt a szépsége. (2004)
A Pannon Tükör című kulturális folyóirat már alapításakor felvállalta a határon túl élő magyarok kultúrájának, kiemelten a szlovéniai Muravidék alkotói munkájának bemutatását. Ebben a szellemben jelent meg ez a kötet, amely az első olyan próbálkozás, amely a határ két oldaláról mutat be közelmúltban megjelent könyveket, a szerző recenziójával. Kritikákat olvashatunk a muravidéki Bence Lajos, Kara Kocsis Gabriella, Hagymás István köteteiről, az Írországban élő Kabdebó Tamás novellás kötetéről, a hazai Soós József, Somogyi Zoltán, Tóth Imre, Pék Pál, Lackner László és Utassy József egyes munkáiról. (2012)
A világ tragikomikus; tragikus azért, mert el fog pusztulni, komikus azért, mert még mindig nem pusztult el írta valahol Kirkegaard. Ennek a „halasztott katasztrófizmusnak” az állapotát igyekszik leképezni, megjeleníteni verseiben Tóth Imre. Alapvetően elfogadja a Hamvas Béla-i létromlás/létrontás szemléletét, mely az Aranykortól, a „száműzött istenek” időszakán át , tart a mai „tízezer sebből vérző” jelenig. Ebben a ‘ világban „A rombolás erői készülődnek”, „Késik az eljövetel/lassan hatni kezd a méreg”, s hiába keressük a „messiás lábnyomait”.
Csönddel cserepezve
A Lenti szépirodalmi antológia tizenkettő szerző munkáiból nyújt válogatást. „Lenti , várossá nyilvánítása óta több kiadvány megjelenését is támogatta, ezek között azonban szépirodalmi antológia még nem volt. Zala megye Trianon -tépte dél-nyugati csücskében szerencsénkre szép számú, városunkhoz és környékéhez kötődő költő, író alkotott, és alkot ma is” – írja az előszóban a polgármester. (Szerkesztette: Szemes Péter, kiadta Lenti város, és a Pannon Írók Társasága, 2014.)
Zalai-muravidéki írók, költők antológiája
A harminchárom zalai, vagy a megyéhez kötődő, illetve muravidéki szerző elmúlt években keletkezett alkotásaiból válogatott a szerkesztő Szemes Péter, aki a következő szavakkal ajánlotta a kötetet, az érdeklődők figyelmébe: „Minden közösség számára fontos, hogy időről időre számba vegye kulturális értékeit, teljesítményeit. S ne csak a múltbelieket, amelyek az összegzés idején már a felvállalt (esetleg megtagadott) hagyomány részét képezik…” (Pannon Tükör könyvek, 2014)
A Pannon Tükör 2023. évi támogatója a SOLAR GOLD kft.
„A 6. Pannon Tükör Pódium – 2022 szakmai program megvalósítását 2022. évben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.”
