márc 08 2024
A fényképen, amit a mindenféle jegyzetekkel meg határidőkkel telitűzdelt parafatáblán láttam meg, egy kócos budai utca kanyargott. Enyhe lejtésben tart Pest felé, két oldalt homályba vesző bokrok, mandulafák, körvonalukat vesztett vaskorlátok. Szélen az egyemeletes házak ablakai sötéten merednek egymásra, zsalugátereiket szűkre húzták, a készülődő reggel csak percekre volt. A kevés fényben alig látott valamit …
márc 01 2024
Az éjszaka sötétjében úgy éreztem magam, mint gyerekkoromban éjjelente. Mindig betakaróztam, vagy hozzábújtam a falhoz, de sokszor elég volt csak annyi, hogy a fal és az ágy közé dugtam a kezemet. A falból lüktető hideg engem is hűtött, éreztem az ujjbegyemben a pulzusomat, éreztem, milyen tempóban ver a szívem, mintha az ujjaimon keresztül akart …
febr 23 2024
Gerald bácsiról, a békabábosról, a vándorklimpírozóról, és a remeterák-mentőről
A bolygó feltűnően és egyre gyorsabban, örvénylő sebességgel zuhan. Ezt már nem lehet tagadni, krumplipucolás, zoknipárosítás, és teregetés közben, tehát akkor, amikor nem valamilyen szövegbe meredek, van időm tájékozódni a dolgok állásáról. Híreket, podkasztokat, kerekasztal-beszélgetéseket hallgatok. Újabb és újabb borzalmakról.
Ebben a mondatban nem …
febr 18 2024
1.
Hogyha nem alussza át az ember a tűzijátékropogást, az év első napja rögtön kettészakad. Sikerül úgy időzíteni, hogy éppen éjfélkor pukkanjon a dugó a kezem alatt, aztán Polaroid-képek csattannak, és a társaság kisebb részekre esik – a vájtfülűek a szobába vonulva szakértenek egy JBL hangfal előtt, …
febr 16 2024
Albina Crax cipőstül tette fel a lábát a zöld zománcos asztalra, a másik lábát átvetette rajta, így hintázott a fémvázas székkel, éppen csak elkerülve, hogy felrúgja a söröspoharat. Mellette ültem, a cigarettasordómmal babráltam, igyekeztem kitalálni, mit mondhatnék vagy kérdezhetnék, hogy se meg ne bántsam, se azt ne higgye, hogy akarok tőle valamit (akartam). Megszólalt …
febr 09 2024
I.
Mikor az ember napokig böjtöl és hallgat, belső falai leomlanak. Mindent érezni kezd, sűrűn és egyszerre, és úgy érzi, ha mindezt nem mondhatja el azonnal, akkor meggyullad. Érzi, hogy mindent akar, és ekkor ráébredhet, hogy a mindennél kevesebbel beérni nem érdemes. A mindennél kevesebb, az semmi.
A művész érzülete ez, és aki időnként …
febr 03 2024
Valóban negyven. Tudom, hogy ez félreérthetően, sőt, megtévesztően kerek szám, mellyel kérkedni szoktak olyanok, kiket nem zavar a pontatlanság, mert a társalgás hevében fontosabb a pikírt nyomatékosítás, mint a hitelesség, még akkor is, ha valójában huszonhat vagy huszonhét, kerekít, szépít. Mondanám én: bárcsak, viszont jómagam pontosan februárban töltöttem a negyvenedik évem a katedrán. Csak …
febr 02 2024
Max bizonyára nézte az ablakból, vagy a biztonsági kamerán, ahogy távozom a birtokról, ezért próbáltam olyan benyomást kelteni, mint aki csak egy kis egészségügyi sétára indul, ami igaz is volt, mert olyannyira kellett vizelnem, hogy nem tudtam kordában tartani a lépteimet, elkezdtem szaladni, ki akartam érni Max látóteréből, esélyét sem akartam adni, hogy felvegyen …
jan 27 2024
Emil eleve holtan ébredt. Nem érzett semmi különöset, csak egy kis szúrást a tarkóján, és már meg is volt halva. Nem tulajdonított neki jelentőséget. Óracsörgés előtt két perccel felkelt, félálomban magára húzta tegnapi alsógatyáját, kiment a mosdóba. Amikor visszabotorkált a szobába, hogy az ágyát megigazítsa, látta, ahogy ott fekszik a porhüvely, csukott szemmel a …
jan 26 2024
„– Azt hiszem, visszavágyik a fjordokhoz.
– Visszavágyik a fjordokhoz? Hát miféle beszéd ez? Mondja, vajon
miért esett rögtön hanyatt, amikor hazavittem?
– A kék norvég szeret a hátán feküdni. Gyönyörű a tolla.
– Vettem magamnak a bátorságot, hogy megvizsgáljam ezt a …
