Category: Próza

Balogh Ádám: Fóbia 3.

Miért nem jön beljebb? Ma nem fog fotózni? – kiáltott ki a sportcsarnok portása fülkéjéből, amikor meglátta, hogy néztem a táncverseny plakátját. Nincs mivel, ellopták a gépemet, válaszoltam, mire ő, hogy magát csak akkor érdekli valami, ha le lehet fotózni? Ne csinálja már, hogy nem vevő a tánccsoportokra…a női…tánccsoportokra. Legalább maga menjen be, ha …

Olvass tovább

Szeifert Natália: Hová tűnnek a dolgok

Az a fanyelű kiskés. Legjobb volt kenyérkenésre használni, amíg volt mit kenni. Meg volt mire. Gilda jól emlékszik a mintára, amit a kés recés éle hagyott a vajban. Vaj, gondolja most, és mintha órákig ezt az egyetlen, puha szót forgatná a szájában. Az a kiskés szükség esetén csavarhúzónak is megfelelt, lekerekített végének pontosan olyan …

Olvass tovább

Szolcsányi Ákos: 2021/5 (Erkély kiadó Vol3)

A kiköltözéssel nem volt baj, akkor sírtam, amikor először aludt ott a gyerek. Mint aki folyamatosan zuhan, míg végül annyira belefárad, hogy már álmában ér földet. Egy elvált barátom mondta, hogy ilyen lesz és hogy el fog múlni. Másnap kérdezte, milyen volt, mondtam, hogy olyan volt és hogy elmúlt.

A youtube-on pár nappal azelőtt …

Olvass tovább

Csengey Balázs: Egymondatok (április)

április 1.

Úgy tűnik, mintha mostanság egyre hosszabbak lennének a hónapok, egyre ritkábbak a fizetések, egyre rövidebbek az éjszakák, ha a többit nem is, a hónapok hosszúságának érzetét talán igazolhatja, ha nem ér véget a folyam és az április a 30. nappal.

április 2.

Mintha tényleg problematikussá vált volna az időérzékelés, talán az év …

Olvass tovább

Molnár Krisztina Rita: Délibáb

A jóember ásóval a kezében állt a gödörben. Ezért szólítottam meg. Gondoltam, ha ő itt ás az utcánkban, akkor mindazt tudja, amit szeretnék megtudni. Hogy miért és meddig. Hogy mi történt. Hogy hogy lehet az, hogy egyik napról a másikra felborult a környék utcáinak szép rendje. Hogy miért szedték fel a térköveket, miért ásnak …

Olvass tovább

András László: Tötszike (részlet Fób könyvéből)

Abban az időben Phil özvegy édesanyjának egy szegedi vasutas udvarolt. Valami tisztviselőféle lehetett, egyenruhás, de nem mozdonyvezető, nem is kalauz. Hogy munkája miatt, vagy a szépasszony után járt-e olyan gyakran Pesten, avagy összekötve a kettőt egymással, Phil nem tudhatta, csak azt tapasztalta, hogy igen sokszor kellett anyjával és N. úrral hármasban sétálgatnia. N. úr …

Olvass tovább

Balogh Ádám: Fóbia 2.

Gyere csak be, mondta a lány és láthatóan nem érdekelte, hogy nem hozzá indultam, hiszen hallhatta, hogy mindenhová bekopogtam a kollégiumban. Sorban kopogtam be minden ajtón, nem tudtam, ki fog nekem ajtót nyitni, és hogy mi vár az ajtó mögött, csak azt tudtam, hogy a lány nem engedett be, pedig a villámhárítón másztam fel …

Olvass tovább

Szolcsányi Ákos: 2021/4 (Erkély kiadó Vol3)

A munkahelyen a stresszkezelési technikák egy szóban foglalhatóak össze: nesze. A kuncsaft kelti a kasszában, a kassza továbbadja a konyhának, a konyhán belül a helyi ranglétra szerint pattog tovább a legaljáig, aszerint, hogy melyikük van ott, vagy a középkorú indiai férfiig, aki takarítóból küzdötte fel magát konyhásig, vagy az aleppói szír fiúig, aki után …

Olvass tovább

Szeifert Natália: Tizenhatezer nap

Az időt mérni muszáj. Nem mintha valaki egyszer azt mondta volna, hogy kötelező és onnantól mérjük, hanem elemi igényünk van rá. Az igényt egy ideje már az ember kényszeríti magára, de mindez később kezdődik, mint a mérés. Mérés volt az is, amikor az ember fölfogta, hogy a világa nappalokra és éjszakákra tagolódik, ezeket aztán …

Olvass tovább

Gyurász Marianna: 2023. március

  • A január és a február angolosan távoztak; járok körbe-körbe az irodában, kérdezgetem, látta-e őket valaki, de senki semmit sem; posztereket fogok kiragasztani, de előtte meg kell dizájnolnom őket az online platform segítségével, amelyet mostanában szinte naponta abuzálok.
  •  

  • Sűrű a létezés; dolgos a nap a viszonylag friss, ropogós munkahelyen, gondolkodnom kell; bowlingoznom kell és …

    Olvass tovább

  • Load more