Category: Debüt

MEDVÉSZET MŰHELY – Szószövők

 

A Biatorbágyi Kisgombos Könyvesboltban működő Szószövő Műhelybe tizenéves diákok járnak. Az elmúlt hónapok műhelymunkái az alapvető esztétikai minőségek megismerésére és kortárs szerzők hangjának megértésére épültek. Tanítványaimmal most ezekből a stílusgyakorlatokból állítottunk össze egy válogatást. Fogadják szeretettel! (Molnár Krisztina Rita)

 

Saár Petra (14 éves)

 

Futás, fürdés és egyéb hobbijaim

Szvoren …

Olvass tovább

MEDVÉSZET MŰHELY – Szánthó Erika Emma: Dicsérnek

Szánthó Erika Emma az angliai Hastingsből küldi most nekünk a tárcanovelláját, egy ideje ott él, de Budapesten született, újságíró. Az Élet és Irodalomban publikált, a kisebbségek életét bemutató riportjait Dr. Szegő Tamás-díjjal ismerték el. Az internetnek köszönhetően ismerkedhettünk meg és dolgozhatunk együtt a szövegein az oNline Szövegműhelyben, ezt a kisprózát is ott olvastam először és …

Olvass tovább

MEDVÉSZET MŰHELY – Virágh Szabolcs: Desszert

Virágh Szabolcs neve talán nem ismeretlen a kedves olvasó előtt, találkozhatott vele az Élet és Irodalom, Kalligram, Prae, KULTer.hu és a Tiszatáj felületein. Szabolcs Budapesten él, itt is született 1982-ben, coach-ként dolgozik a Budapest Schoolban, pszichodráma-csoportot vezet, alkalmanként fordít és még sosem járt Portugáliában, ez utóbbin azonban mihamarabb változtatni szeretne. Az oNline Szövegműhely tagjaként ismertem meg, …

Olvass tovább

MEDVÉSZET MŰHELY – Molnár Márta írása

Molnár Márta 1955-ben született Budapesten. Logopédus, zeneterapeuta, mozgás- és táncterápiás csoportvezető. Fiatal kora óta rendszertelenül és az asztalfióknak írt. Három éve vágott bele Mintha az idő csak úgy teremne című regényének írásába. A filozofikus, a szereplőket lélektani hitelességgel ábrázoló, történelmi keretbe ágyazott, XVIII-XIX. század fordulóján, egy fiktív domonkos rendi kolostorban és környezetében, a szintén elképzelt …

Olvass tovább

MEDVÉSZET MŰHELY – Vandlik Katalin: Téblábolni Párizsban

Vandlik Katalin Békéscsabán született („hogy mikor, azt inkább hagyjuk”), régész, jelenleg Budapesten él. 2018 óta publikál az Élet és Irodalomban illetve a Hévíz folyóiratban. Érzékeny, befelé figyelő írásaival az oNline Szövegműhely nevű csoportomban ismerkedtem meg, ahol már hónapok óta dolgozunk együtt szövegeken. A Téblábolni Párizsban című írásának megjelenését és fogadtatását tehát én magam is izgalommal …

Olvass tovább

MEDVÉSZET MŰHELY – Szép Borbála írásai

MEDVÉSZET MŰHELY – szerkesztői előszó 

Kedves Olvasók!

A Medvészet rovatban szeptemberig olyan szerzők munkáit is olvashatják majd, akikkel rovatunk állandó szerzőinek munkakapcsolata van, mint afféle műhelyben. Az ilyen műhelyek nem mindig „hivatalosak”, de ha nem is azok, munka folyik bennük. Valakik megkeresnek bennünket, ugyan, olvasnánk el, amit írtak, mondanánk róla valamit. Az ilyesmiből a tapasztalatok …

Olvass tovább

Oláh Péter: függőség

Boldogok az orvosaim, hogy nem köhögök. Voltak velem problémák, de eddig nem került sor arra, hogy robbanásszerűen, kiköhögjem magamból, ami a tüdőmben nem odavaló. Zavarnak bizonyos dolgok, de azt nem lehet egy köhintéssel semmivé tenni. Úgy alakult, hogy nincsen családom. A hiányát magányos óráimban érzem csak. Tehát mindig. Biztos, hogy lett volna rá lehetőségem. …

Olvass tovább

Hemző Csenge: Álmok veszni

Az utcában már mindenkinek Discman lógott ki a zsebéből, én viszont büszkén szorongattam a Walkmanemet, amit tavaly karácsonyra kaptam. A papa folyamatosan ígérgeti, hogy megveszi majd a legújabbat, hiszen most már új állása van. Egy darabig anya járt el dolgozni, a papa pedig itthon dolgozott a házban, de pár hónapja az egyik barátja beajánlotta …

Olvass tovább

Gáspár Sára: Szanatórium utca (Vadaspark)

I. Összepakolok helyetted, így nem lehet tovább élni. Kimosom a ruháidat, nem húzhatod vissza a koszos zoknijaidat, az alsóneműidet sem, édességen kívül mást is kellene enned, fel kellene kelned, hajat kellene mosnod, hogy nézel ki. Nem úgy értettem. Mondj már valamit. A kettesben azt mondták, most már elkezdhetnénk a gyógyszeres kezelést, először rosszabb lesz, …

Olvass tovább

Magyar Boglárka: A nagyok nem sírnak

Anya mindig azt mondja, már nagyfiú vagyok, és a nagyfiúk nem szoktak sírni. Ezt elmondta a múltkor is, amikor épp betöltöttem a hatot, és el kellett menni a doktor nénihez, hogy kapjak egy szurit a karomba; és tényleg nem sírtam, és másnap az óvodában senki se hitte el, kivéve Benit, de ő a legjobb …

Olvass tovább

Load more