Category: Vers

Piotr Bagiński: Búcsú apámtól

 

Nem voltam ott a temetésén. Nem szerette a temetéseket,

én pedig az évek múlásával egyre inkább hasonlítok hozzá.

Nem láthattam hát a lovat, amelyik odalépett

a kerítés mellé, ahová apámat temették,

valószínűleg azért, mert apám még verseket sem olvasott,

ezt anyjától örökölte, aki még verseket sem olvasott,

és apjától, aki hasonlóképpen még verseket …

Olvass tovább

Sona Van: Bujócska – Isten kedvelt játéka

Először

Istent

keresem

gyermekkorom

fadobozában

de…

nem

találom

később

elmúlt

szerelmeim

levelei

közt

amiket

a látszat szerint

egykor váltottunk

ám

ott sem

találom

meg… ŐT

múltamban

keresem

Istent Ő

pedig

múltam

ellenkező

irányából

érkezik

naponta többször

rátalálok

majd elvesztem

ismét

most

rajtam a sor

Istenem

húnyd le szemed

hogy elrejtőzhessek

mondom…

a bújócska

Isten …

Olvass tovább

Kántor Zsolt: Cage, Debussy: gyémánt és zafír

Meg akarom kóstolni a hangokat.

Akarom nézni, mi zajlik mögöttük?

Bele szeretnék nyúlni, nyalni.

A dallam és az írás. Mi van köztük?

Belecsempészem a mintázatba a lényem.

Ott matat a prezentifikáció. Tetten érés.

Ami még nem volt jelen. Az a szó.

Egy merőben vadonatúj lépték.

Bár én napok óta járok rajtuk,

mint egy …

Olvass tovább

Sárközi Richárd: Borversek

Géró Hárslevelű 2016

Az első pörgetés

a pincéé.

Rozsdamarta csövek

karjaiba bújt

szúette bútorok a ritkásra

szőtt drótkerítés mögött.

A vitrin lapján

friss gyümölcsök támasztanak

egy csupor mézet,

a falrepedésekben fütyülő szél

vágott virágok illatát lélegzi.

Ide szállunk alá

Olvass tovább

Burján Kinga versei

 

Zártlemez

„(…)bármiért is jöttem, mondta,

abból már semmi nincsen itt”

Krusovszky Dénes

 

Épp meg kell várnom, hogy a kapuk időben nyíljanak,

Te mondtad, hogy csak a nyúlszívűek maradnak,

a báránylelkűek toporognak,

a te véred átiramlik a legsűrűbb köveken,

kedvére rendezi át az anyagszerkezeteket,

képes megállítani a …

Olvass tovább

Kántor Péter (1949-2021) emlékére – András László verse

A kérdés

 

Kérdezz valamit, Péter!

Figyelek rád, hallom,

amit  mondasz. Hallom a

lélegzetvételedet. – Nem jó.

– Tudom, hogy nem jó, de

most utoljára kérdezhetsz

tőlem valamit. Tudok

a tengerről, tudok a partról,

sőt, a folyóról, meg az

utcákról is tudok valamit.

Amit meséltél. Amikor

hallom a hangod, újra

és újra hallom amit

mesélsz. …

Olvass tovább

András László versei

A rítus

Az állatot leöltük. A szívét

kitéptük. A húsát feldaraboltuk.

Az istennek ajánlott részt elégettük

a máglyán, majd a magunk részét jól

átsütöttük, s lakomához telepedtünk.

Azt hittük, végleg megszabadultunk

az állattól, s joggal ünnepelünk.

De a hús íze, a bor mely torkunkon

lefelé folyt, meg a lant meg a dobszó,

meg az …

Olvass tovább

Két vers Csengey Dénes (1953-1991) hagyatékából

A mibenlét

 

Ez, ez a mibenlét,

mármint hogy miben is vagyok én,

ez igen nagy sor.

Kezdjük az elején.

 

Hát mondjuk egy ingben,

mondjuk egy szakadt kabátban,

vagy Európa beteg szívében,

egy maradék magyar családban.

 

Egy maradék kabátban így kezdem mondjuk, hogy én,

egy szétszakadt családban, betegen, láz idején

a …

Olvass tovább

Ráday Zsófia: Evolúció

Homo habilis

Az első ember, aki rájött,

hogyan használja a kezeit,

kiment a színpadra meghajolni.

Senki sem tapsolt.

 

Homo erectus

A hegytetőn érte az éjszaka. Ott aludt el a hideg, rücskös köveken a szabad ég alatt. Születő csillagok fényénél. Pár óra múlva arra ébredt, hogy gurul. Le a kövekről, le a csúcsról, le …

Olvass tovább

Lábjegyzetek a focihoz – verspályázat

“Nem csak foci van a világon.”

(Kukorelly Endre)

Két éve volt, hogy az akkor frissen indult Lábjegyzetek (foci+kultúra) rovatunkban verspályázatot hirdettünk, melyen ragyogó eredmények születtek.

A most zajló futball-Eb idején – egészen július 9. éjfélig – újra várjuk “foci és környéke” témában az alkotásokat, a díjak: közlés és méltó honor, …

Olvass tovább

Load more