Bubits Tünde
CIGISZÜNET
Helyszín:
Köztemető, mellette idősek otthona
Szereplők:
Anci: közmunkára ítélt 40-es nő
Erzsike: nyugdíjas tanítónő, lakó az otthonban
Rózsika, Ilonka: lakók az otthonban
Pletykás Mari: lakó az otthonban
Böszme Kati: ápolónő
Nusi, Aladár, Aranka, Jolán: baráti társaság az otthonban
Részeg, kismama, tolvaj: temetői szereplők
1.felvonás 6.jelenet
Öregek otthona
Anci: Csókolom, Erzsike néni! Behoztam az uzsonnájukat: vajas, lekváros zsemlye.
Erzsike: Jó napot Ancikám! Köszönöm! Tegye csak az asztalra az enyémet, az Ilonkáét meg az ölébe, lassan eleszegeti.
Anci suttogva kérdezi Erzsikétől
Anci: Ki ez az Ilonka?
Erzsike: A Kovács ügyvéd anyja. Áldott jó lélek, csak mosolyog. Éjszaka sír néha álmában, amúgy egy szót sem szól.
Anci(hangosan): Jó napot Ilonka! Itt a finom lekváros zsemlye!
Erzsike: Nem süket, csak nem beszél. Roppant előnyös tulajdonság. Egy ideig.
Anci: Hoztam ám újságokat, hogy megtanítsam! Nem felejtettem ám el!
Erzsike: Gondoltam…
Anci: Mert az nem igaz, hogy manapság nem olvasnak az emberek. Igenis olvasnak, csak nem könyvet. Az drága. Megmondtam a gyereknek is, menjen el könyvtárba, nekem nincs 3000 forintom egy könyvre.
Erzsike: Hány éves a gyerek?
Anci: 17.
Erzsike: Fiú? Lány?
Anci: Fiú. Csak olvasna egész nap. Borzasztó. Mi haszna van annak? Az életet élni kell, nem olvasni. Olyan alamuszi fajta, mint az apja.
Erzsike: Elváltak?
Anci: El hát! Csak nézett a nagy ábrándos szemeivel. Aztán amíg otthon voltam a gyerekkel, a munkahelyén rámászott a pámpilla titkárnője, mint gyík a meleg kőre. Ez a böszme meg hagyta magát. Nevelhetem egyedül a gyereket. Olyan, mint az apja, sunyi, csak a könyveket bújja. Most is novellát ír valami országos pályázatra. Megmondtam neki, édes fiam, macskaszardíjat se nyersz, nem mozogsz te olyan körökben. Annak már rég megvan a gazdája. Ma így megy. Mindegy, hogy útépítésről vagy művészetről van szó. A kiírás csak népi játék.
Erzsike: Ha tehetsége van? Más örülne, ha alkot, olvas a gyerek.
Anci: Nem szeretném, ha csalódna, azért mondtam neki. Különben is, mire való az a sok betű? Szakmát kell tanulni, pénzt keresni. Én nem fogom taníttatni, nem élősködik a nyakamon 30 éves koráig, ahogy ma divat. A doktoréknál, ahol takarítok, 28 éves a gyerek, aztán még mindig egyetemre jár. Hát mi pénz az? Na jó! Ők megtehetik, én meg nem. Menjen dolgozni, álljon a lábára mielőbb.
Na, de azt ígértem, hogy megtanítom, mi a hasznos olvasás!
Erzsike: Ha annyira akarja!
Anci elővesz a táskájából egy halom reklámújságot
Anci: Ezek éppen ma jöttek. Először is kiválogatjuk.
Erzsike: Mit lehet ezen válogatni, mind egyforma.
Anci: Ez tévedés! Téma szerint végezzük a műveletet: műszaki, vegyszer, ruha, élelmiszer. Nem akarunk semmilyen elektromos kütyüt, kenceficét, rütyőt vásárolni, ezek tökéletesek lesznek a krumpli-, hagyma-, sárgarépa pucoláshoz. Van, aki gyújtósnak használja, ha olyan a kályha.
Erzsike: Értem.
Anci: Maradnak az élelmiszer nagyboltok. Itt a közelben kettő van, tehát a harmadikba nem megyünk, azt is a krumpli hámozáshoz tesszük. Fogunk egy papírt, tollat (táskájából elővesz egy tollat), az egyik felére egyik boltot írjuk, a másikra a másikat. Jegyzeteljük, mit hol érdemes venni árral együtt, hogy össze lehessen hasonlítani.
Erzsike az órára néz türelmetlenül
Erzsike: És akkor kész is!
Anci: Dehogyis! Most jön a lényeg! Az akcióvadászat!
Anci suttogva kérdi Erzsikétől
Anci: Mit csinál az Ilonka?
Ilonka a takaróját gyűrögeti
Erzsike: Varr, varrónő volt.
Anci: Aha! Tehát akcióvadászat! Ugyanis: van, ami csütörtöktől akciós szerdáig, van, ami csak szombaton vagy csak vasárnap. El kell döntenünk, mikor akarunk menni, úgy kell tervezni. Nem lehet összevissza vásárolni. Tudatos tervezés kell. Például: szombaton akciós az öblítő, vasárnap meg a sonka. Ha sonka kell, vasárnap megyünk, ha öblítő, akkor meg szombaton. Csütörtöktől szerdáig meg olcsóbb a kávé. Mondjuk, kell öblítő, akkor szombaton megyünk és veszünk kávét is, mert most megéri, meg itt látom, hogy olcsóbb az édesítőszer is. Veszünk legalább ötöt.
Erzsike: Miért kell ötöt venni?
Anci: Mert így éri meg. Nem romlik meg, nem kér enni sem. Egyen spórolunk 50 forintot, akkor ötön 250 forintot, azon veszünk egy tábla csokit a gyereknek, vagyis így ingyen van. Tetszik érteni?
Erzsike: Értem, értem. Akkor ennyi? (egyre türelmetlenebb)
Anci: Dehogy ennyi. Nem lehet kapkodni. Ezt ide felírjuk, de megnézzük a másik lapot is, mert lehet, hogy ott még olcsóbb az öblítő, és akkor nem kell szombaton odamenni, hanem itt megvesszük. Összehasonlítjuk a sonkát is, mert akkor oda vasárnap megyünk, itt meg nézze csütörtöktől éri meg a sonka, olcsóbb is. Az öblítő is akciós, tehát elég, ha csak ide megyünk. Tetszik érteni?
Erzsike: Bonyolult!
Anci: Hát persze, ez időigényes, de megéri, mert ilyen francos mindegyik multi, hogy a mézesmadzaggal becsalogatja a vevőt, olcsón ad ezt-azt, aztán a másik holmin meg duplán behozza az árát. Roppant mód észnél kell lenni, hogy a mézet is lenyalogassuk, meg a madzagot is hazavigyük. Ezért kell jól olvasni, számolni, jegyzetelni minden héten. Tetszik látni, milyen fontos ma az olvasás! E nélkül a gatyánkat is elfizetnénk. És ezt szorgalmasan kell csinálni heti kétszer, mert kétszer dobják be az újságokat, hol ez a multi, hol meg az. Tetszik érteni?
Erzsike: Szerencsére itt minden megvan, főznöm sem kell.
Anci: Ki szokott vásárolni magának? Kell azért itt sampon is meg kézkrém, hintőpor.
Erzsike: A barátnőm, az Évike kéthetente meglátogat. Őt szoktam megkérni. Nincsenek nagy igényeim. Sok fogy gyógyszerre, azt meg a Kati, az ápolónő hozza. De most akkor olvasna nekem?
Anci: Mit olvasunk?
Erzsike: Verset. Nincs többre idő, nem sajátíthatom ki, más dolga is van.
Anci: Ráérek, jó magával itt beszélgetni, újra gyereknek érzem magam, ha Erzsi nénire nézek.
Erzsike odaadja a polcról a könyvet
Erzsi: Nyissa ki a 120. oldalon. Weöres Sándor: Dalok Na Conxy Pan-ból.
Anci: Igenis, tanító néni. Mi a csoda az a Na Conxy Pan? Ki sem tudom mondani!
Erzsike: Egy festő, Gulácsy Lajos találta ki: álomvilág Japán és a Hold között.
Anci: Ennek se volt jobb dolga! Hát mi van Japán és a Hold között? Felhő, madár. Rossebb tudja.
Erzsike: Az mindegy, a vers szép.
Anci: De miért ír Weöres Sándor verset arról, amit nem is ő talált ki?
Erzsi: Más is írt erről, például Juhász Gyula.
Anci: Na, egy bolond százat csinál. Én azt sosem értettem, miért kell oda vágyódni, ami nincs is. Miért nem jó a valóság? Az is elég cifra tud lenni.
Erzsike: Néha jó a valóságból menekülni. De most ez mindegy is. Nem kell mindenkinek mindent érteni. Olvassa a 12-es résztől, az a kedvencem.
Anci: Weöres Sándor: Dalok Na Conxy Pan-ból 12.
„Szép városodban tévedezve jártam,
Aztán a Hét Harangvirág Terén
Lehelletednek szobránál megálltam
S homlokod titka átömlött belém.”
Anci Elgondolkodva
Szép-szép, de nem értem. Jár egy város terén- eddig rendben. Mi az, hogy leheletednek szobra, ilyen nincs. A szobor az állandóan ott van, a lehelet meg elszáll, abból hogyan lehet tárgyat csinálni? Bár amilyen elmebeteg szobrokat kitesznek manapság! Megaszongya: homlokod titka átömlött belém. Az apámnak szép magas homloka volt, mondják az az ész,az értelem jele.
ErzsiKE: Ugorjunk a 15-re. Azt is szeretem!
Anci: ”Ha csízzé válnál – máma ezt gondolom –
Hoznál-e nékem ünnepkor diót?
S amint az ősz már közelít a dombon,
Galagonyát s fanyar kökénygolyót?”
Na, ezt értem. Tényleg! Weöres Sándor írta az Őszi éjjel izzik a galagonya, izzik a galagonya ruhája. Hát az óvodában az Árnyék Ricsike meg azt ismételgette: őszi éjjel ízlik a galagonya, ízlik a galagonya ruhája. Mondom neki: az nem ízlik, hanem izzik. Erre ő: annak nincs is értelme. Ne legyél idétlen Te, szépen mondd a verset, tudja mit kérdezett: akkor idétes legyek? Az milyen? Vág az esze, okos kis gyerek. Azért hívom Árnyék Ricsinek, mert úgy követ, mint az árnyék. Egy éve otthagyta az anyja, meglépett valami gazdag pasival, elkurvult, otthagyta a gyereket az apjának. Azóta rám van cuppanva.
Erzsike: Lejárt az idő, mennie kell. Talán holnap tovább jutunk. Vegye el az Ilonkától a tányérját!
Ilonka (szobatárs) a tányérját nyalogatja, nem akarja odaadni. Anci kitépi a kezéből.
Anci: Legyen jó kislány! Ilonka! Úgy, ni!
Erzsike: Szóljon a nővérnek, pelenkát kéne cserélni. Viszlát!
Anci: Szólok-szólok! Holnapig, viszlát! Csókolom!
