VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR, 1998 – Wyslawa Szymborska verse

A Pannon Tükör az 1995-ös indulása óta eltelt évtizedekben számos átalakuláson ment keresztül, egy azonban nem változott: a művészetek, a kultúra iránti elköteleződés. A Pannon Tükör Online oldalán elérhető archívumban minden eddigi lapszám megtekinthető, idén a húsz és a tíz évvel ezelőtti lapszámokból válogatunk és közlünk írásokat.  Sorozatunk a VISSZAPILLANTÓ TÜKÖR címet viseli. – Wyslawa Szymborska Nobel-díjas lengyel költő verse Cséby Géza fordításában az 1998/4. számból

Semmi kétszer

Semmi kétszer nem történik,
nem történhet. Ezért végül,
gyakorlatlan megszületünk
és meghalunk rutin nélkül.
Bárha rossz diákok volnánk,
s lenne buták közt a helyünk,
ismételni sosem fogjuk
elmúlt nyarunk, elmúlt telünk.
Ismétlődni nem fog nappal,
két azonos éjjel sincsen.
Nem lehet két csók egyforma,
szemed fénye omló tincsen.
Tegnap mikor a te neved,
mellettem kimondták este,
olyan volt, mintha egy rózsa
ablakon át földre esne.
Ma, amikor együtt vagyunk,
arcom elfordítom tőled.
Rózsa? Milyen is a rózsa?
Virágnak, vagy kőnek véled?
Miért, hogy ti nehéz órák
félelemmel telve jártok?
Vagytok – így elmúlni törvény,
ez gyönyörű – elmúlástok.
Mosolyogva, kéz a kézben,
megegyezésünkben hisznek,
pedig különbözők vagyunk,
mint két cseppje tiszta víznek.

(Cséby Géza fordítása)

(Megjelent a Pannon Tükör 1998/4. számában)

(Fotó: criticalflames.com)