Visszaszámlálás
Öregszik bennem az idő, percekbe
fogynak az órák, s az évekkel rohanó
létidő hossza is rövidülni látszik.
Én vagyok az ártatlan az üldözött, aki
haladékot kér a túléléshez, s közben
mindenféle mesterkedéssel ártani
próbál önmagának, hogy magával rántsa,
elhurcolja reményét Eliot szent erdőjébe, ahol
kasztrált vadként bujkálnak az exitusra ítéltek,
helyüket keresik a posztmodern univerzum
torzókat gyűjtő szoborparkjában.
Lét és idő közé szorul a rejtőzködés archívuma,
nincs további adatfelvétel, nincs lehetőség
a garanciaidő meghosszabbítására, nem használ
a ráolvasás, a bájital és a sámánkodás , nincs
21. századi medikament a legjobb gyóygszergyártók
ajánlásával, Isten is lelépett, nincs többé audencia.
Csak kintlévőségeim vannak, melyekkel nem
tudok elszámolni, s a Hivatal is adós marad, nincs
kiút , új Ariadnék sem köröznek varázs-fonálon.
Hiába próbálok benézni a nemléten túli világba, nincs
számomra kapcsolat. A lámpabúra üvegén nem
tud megkapaszkodni a fény, a levelek zarándok
útra indulnak a fákról, a vízcseppekben
utolsó nyújtózik a tenger, a madarak szemében
falat emel a távolság . Megindul az általános csődeljárás.
A túloldalon szembenéz velem egy kegyetlen démon,
a borzongató szépségű Agónia, s egyetlen intésére
sarokba szorul a sokszorozódni vágyó mozdulat.
Öregszik bennem az Idő,de még keresem az elixireket,
nem engedhetem meg, hogy nélkülem múljon el.
Kamikaze
A legfelső lépcső már nem vezet sehova,
visszamenni nincs erőd a kétes
biztonságba, továbblépni nem mersz,
csak nézed, hogyan kapaszkodnak felhőkbe
feletted a hegyek, tudod, ez az a hely,ahol
már nem lehet kalkulációkat végezni a kedvező
pozíció eléréséhez, itt nem vághatod csákányodat
a levegő sűrűjébe, legjobb, ha elengeded magad,
s egy bátor lépést követően hagyod, hogy a
zuhanás mámorító feelingje átvigyen egy
végtelen, éteri lebegésbe, ahol képes vagy
megszegni a parancsot, hogy belemártózz
a jelenléted megszűnéséhez szükséges
szubsztancia keverékbe,s ne akarj lázadni, mert
semmi sem történik az eredeti recept szerint.
Csontos Márta (Győr, 1951- )
