Category: Könyv

Hernády Judit: Tanulni a halált

   Szélcsend címmel jelent meg Ágh István új verseinek gyűjteménye. A költő korábbi köteteiben ‒ Elvarázsolt ének (2017), Válasz hazulról (2015), Hívás valahonnan (2011) – már jelentékeny szerephez jutó öregség- és haláltematika határozza meg a Szélcsend hat versciklusba osztott anyagát is. A címben is szereplő természeti jelenséghez kapcsolódó hangulatiság – a vihar előtti csend …

Olvass tovább

Smid Róbert: Csővezetékben a testhang

A nemrég Makói Medáliák-díjban részesült Székely Örsre néhány éve figyeltem fel a Babeș–Bolyai Tudományegyetem egyik szellemi műhelye köré szerveződő A Szem nevű irodalmi portálon, ahol a német nyelvű öko- és antropocén líra darabjai jelentek meg az ő tolmácsolásában. Már Székely fordítói munkája is kivételes nyelvi érzékenységéről, illetve az innovációk iránti fogékonyságáról tanúskodott, a debütkötete …

Olvass tovább

Pótor Barnabás: Négy év magány

Nyerges Gábor Ádám Mire ez a nap véget ér című regénye sok szálon kapcsolódik a szerző első prózakötetéhez. A 2013-ban megjelent Sziránó zárlata már tulajdonképpen előirányozta az ott általános iskolás címszereplő történetének továbbvitelét, s az új kötet kronológiailag egyértelműen folytonosságot teremt az előzővel (Sziránó immár gimnazistaként tűnik fel), poétikailag azonban sok szempontból ellép attól. …

Olvass tovább

Farkas Evelin: Egyszer volt tájakon

2020-ban nagyot fordult velünk a világ. A koronavírus-járvány az aggodalmak és a bizonytalanság egy új fokozatát tette a mindennapok részévé. Az élmények gyűjtése nehézkesebbé vált, s a pandémia minimálisra korlátozta az utazás lehetőségét, esetleges kivitelezését is körülményessé tette.

A bezártság és a világméretű válság közepette pedig a könyvpiac is új színezetet kapott: megnövekedett az …

Olvass tovább

Kolozsi Orsolya: Szóbeszéd

Anna Burns negyedik, magyarul 2020-ban megjelent kötete, a Tejes (Milkman, Greskovits Endre fordítása) nem kevés elismerést tudhat magáénak: nemcsak a rangos Man Booker-díjat nyerte el 2018-ban, de a Nemzetközi IMPAC Irodalmi Díjat, az Amerikai Könyvkritikusok Díját, valamint a legjobb politikai témájú könyvnek járó Orwell-díjat is bezsebelte. Az észak-írországi, belfasti születésű írónő könyve a méltatások …

Olvass tovább

Dorcsák Réka: Mivé leszünk?

Szlukovényi Katalin legújabb verseskötete azokhoz szól, akik csalódtak abban, akivé lettek. A házasság, a családanyaság, a menő munka és hivatás ígérete, valamint a nyaralás álomképei mögött rejlő valódi szürkeségre mutat rá a költő. A versek hátterében a boldogság elérése érdekében tett törekvések hiábavalósága és az életközépi válság fájdalmas tapasztalatai állnak, amelyek egy identitáskereső út …

Olvass tovább

Gesztelyi Hermina: Emberi viszonyok

Sally Rooney írországi szerző 2017-ben debütált Conversations with Friends című regényével, amelynek magyar változata 2020-ban jelent meg Baráti beszélgetések címen Dudik Annamária Éva fordításában. Noha ez az első regénye, itthon második, Normális emberek (Normal people) című kötetével vált ismertté, amely egy évvel hamarabb, már 2019-ben elérhetővé vált magyar nyelven, szintén Dudik Annamária Éva tolmácsolásában. …

Olvass tovább

Kutszegi Csaba: Drábik néni nyomot hagyott

A galériás az Út sárga fákkal-ban ezt mondja a festőnő képeiről: „…nem tudja megmondani, miért hatnak, de hatnak.” Én Turbuly Lilla rövid novelláival vagyok így. De igyekszem rájönni a miértre…

A férfi az elbeszélésben „biztos benne, hogy ez a kiállítás esemény lesz, a művésznőnek (így mondta) pedig nemcsak lehetőség, de a tényleges kiugrás”. A …

Olvass tovább

Hernády Judit: A beláthatatlan mélységek vonzása

 

Szilágyi István új regényére közel két évtizedet kellett várnia az olvasóknak. A Messze túl a láthatáron elbeszélésmódja a 2001-ben megjelent Hollóidőével rokonítható: a regény itt is két nagyobb részből áll, a magyar történelem régmúlt idejébe kalauzol el, miközben a narrációban fontos szerephez jutnak a főszereplő visszaemlékezései. Tartalmilag azonban az 1982-ben publikált A hóhér …

Olvass tovább

Förköli Gábor: Ez már mindennek a…

 

Orcsik Roland szövegeinek egyik legimponálóbb sajátossága, hogy mernek fésületlenek lenni. Mostanság sok költő a sterilségig tökéletes mondat bűvöletében él. Patikamérlegen adagolják ki a pátoszt domesztikáló iróniát, a még véletlenül sem túl harsány, de a közhelyeket elbizonytalanító poénokat. A nyelvi megelőzöttség, az idézettenger és a palimpszeszt poétikái után mintha az újkomolyságról is kiderülne, hogy …

Olvass tovább

Load more