Szótlan
Éjjel egy kórházi padon veled ültem.
Kruppja lett a kisgyerekünknek, és a
kórterem sötét ölelése újra
összeszorított
téged és engem, meg a lányom ott, a
vaspadon. De végre megérkezett a ta-
xink. A rádiózene nyugtatott meg
hajnali órán.
Szélbe szélvédő kifeszült, ti hátul,
én elől ültem. Csak a rádió szólt,
hallgatott a taxis is. Hallgatásunk
volt magyarázat.
Menta
Inhalált időben az inhalált év.
Szívni illatát be a szívre. Szótlan
vonja páraködbe a kertiszékek
vágyakozását.
Nyári kertben látni az ősznek árnyát.
Mint levélből mentaszag illatát: be-
szívjuk elmorzsolt idejét a múltnak
ujjbegyeinkről.
Sorsvonalak
Este még kacsákat etetnek ősszel,
egy vasárnap vége közel került ma.
Búza, morzsa vár tenyerekre szórva:
sorsvonalakra.
Hápogás és utcai lámpa fénye.
Béka már nincs, sem brekegés a parton.
Ferde kondenzcsík, repülő magánya:
sorsvonal égen.
GOFRI
Tócsa tükrén árnyalakunk, lebegve.
Sarki boltba már be se lép a lábunk.
Csillogó és hullt falevél az élet
őszi esőben.
Gofrit ettünk kint a Ferencieknél,
busz hozott hazáig el és sötét lett.
Dupla fényszóró: közelít az Isten
távolodóban.
