Tatár Sándor: Konfetti, ó

Konfetti, ó

                                                    Szebb lesz majd vajon visszanézve, rímbe szedve?

                                                   Úgy emlékszünk majd vissza rá, mint víg szerepre?

                                                    S jobb, hogy régen megszűntünk űzni délibábot?

                                                    Hidd el: amiből kimaradtál, nem hiányzott.

 

Véleménycunami (darabra, nem sokféleségben),

jótanácsbörze, indulatvillámhárítók,

véleménybuborék, igazodás, szőrmentén-fogalmazás és

provokatív sarkosság, kényszeres öndokumentálás

„közösségi” weboldalakon – minden zegét-zugát

kiismertük a jelmez- és kelléktárnak, és persze

ki is szolgáltuk magunkat a konfekcióból; ha egyáltalán,

akkor csak az elején téve föl a kérdést:

kellett volna-e, lehetett volna-e bármi „merőben újat”

kitalálnunk?

(Odébb helyezni pár méterrel a kifutó kerítését:

ez is valami – legtöbbünknek ennyi sem sikerül;

de ki akarná ezt érteni mámorító szabadság alatt?)

 

…Lassan persze mindez közömbös „lesz”:

(így is) eltelt az életünk.