Az ötvenes nőknek jól áll a nyár,
mikor fehér és vízkék lent viselnek,
nem rejtőznek dús szövetek mögé,
s mint a nyári fák, könnyűek lesznek.
Én nyári asszony szeretnék majd lenni,
nem túl sok és nem túl kevés,
erős, tiszta illatú, repülni szabad,
és lágy, mint a finom lenszövés.
(Fotó: Gertheis Anna)
