Október 1. Könyvet vettem feleségül
A feleségem is egy könyv: az írás mellett és azzal összefonódva ő a legfontosabb része az életemnek, úgy választottam ki őt is, ahogy a témák, műnemek, műfajok közül kiválasztom, melyik a legmegfelelőbb számomra, s ahogy a könyveimet formálgatom, úgy formálgatom a feleségemet is, vagy legalábbis próbálom formálgatni.
Október 2. Leszármazás
Az ember talán-remélhetőleg azért (is) él, hogy valami hasznosat csináljon mások és önmaga számára, s ha sors(Gondviselés?)vezéreli az életem, akkor a feleségem, a gyermekeim, s őseim, egészen az első emlősig, az első gerincesig, az első prokariótáig, azért (is) jöttek létre, hogy én, pár milliárd év múlva megszülessek és író legyek.
Október 3. Kaméleon
Regényeim (szándékom szerint) kaméleon regények, vagyis olvasás közben ahhoz a várakozáshoz idomodnak, amellyel kézbe veszik őket: aki plasztikus történelemábrázolást vár – annak történelmi realista regénnyé válnak, aki társadalomrajzot vár – annak szociográfiai regénnyé válnak, aki a krimit kedveli – annak detektívtörténetté válnak, aki a szerelmi történetekért eped – annak szerelmi széphistóriává válnak, aki maga sem tudja, mit akar – annak meghatározhatatlan stílusú, de olvasmányos könyvvé válnak.
Október 4. Nem ugyanaz
A művészi megfogalmazásban kétség kívül van valami szokatlan, hiszen eltér (el kell, hogy térjen, ha csak kicsit is, s akkor ez a kis eltérés fontos műalkotó elem lesz) a hétköznapi szóhasználattól, gondolkodásmódtól, mint ahogy a hülyeségben (a blöffben) is van valami szokatlan, zavaró, abnormális. hisz éppen ezért hülyeség: tehát a művészetben és a hülyeségben közös a szokatlanság, de ez nem jelenti, hogy a hülyeség művészet lenne, éppen ellenkezőleg: a hülyeség a művészet (gyenge) utánzása.
Október 5. Erkölcsvédelem
Sok férj szereti, becsüli a feleségét, mégis megcsalja, aminek egyik oka lehet, hogy a férfi elfogadja feleségét annak lelki valóságában, ám a túl régóta élvezett testi valósága már nem elég izgató számára, pedig egy húszéves, izgató menyasszonytest izgató asszonytestek tucatjait rejti magában, mivel azonban a feleségek nem közlekednek meztelenül sem a lakásban, sem az utcán, sem a munkahelyen, a meztelen testüket fel kell idézni, vagyis képzetek azok, s a képzet létrehozásához tehetség kell, képzelőtehetség, ugyanaz a képzelőtehetség, ami nélkülözhetetlen regényolvasáskor: képzelj el izgatónak sok regényhősnőt, úgy sikerülni fog feleséged folyton változó testi valóságát is újra meg újra a maga izgalmasságában elképzelni!
Október 6. Meghökkenés
A művet szülő impulzus (konkrét műhöz, műrészlethez kapcsolódva kibomló tehetség) ellentmondásossága, hogy mivel a mű csak akkor lehet jó, ha magának az írónak is tetszik (az író egyben a mű első olvasója is), a tetszésnek, a katarzisnak pedig elengedhetetlen része (a történetnek, helyzetnek, ábrázolt világnak valóságosnak megélése, a nyelvi megformáltság, a humor stb. mellett) az újdonság, a meghökkenés, ezért az írónak is meg kell hökkennie saját művén, de a meghökkenést keltő fordulat, elem nem jöhet abból az írói lélekdarabból, amely a meghökkentő elem előtti mondatokat leíró lélekdarabból jött, mert akkor az író nem hökkenne meg: vagyis több elmeréteg, lélekréteg ír egy művet.
Október 7. Az alap
Egy fordulat az életben (vagyis a műben): a novella, több fordulat a műben: az elbeszélés, több elbeszélés egyben: a regény, olyan regény, melyből elhagyjuk a narrációt: a forgatókönyv, forgatókönyv, melynek (novella)fordulatai színpadon is megvalósíthatók: dráma, tehát minden a novellával kezdődik.
Október 8. Hanyatlás
A kultúra hanyatlását talán az olcsó villanyvilágítás feltalálása is okozta, mert amíg az emberek nappal olvastak, este beszélgettek és emésztettek, emésztették a vacsorát és az olvasottakat, de mióta van villanylámpa, túlolvassák magukat az emberek, a sok megemésztetlen ismeret pedig összekavarodik a fejükben, nem áll össze koherens tudássá, viszont a „józan paraszti” világfelfogástól is elszívják a levegőt.
Október 9. OCD
Kafka hősi azért csinálnak valamit, mert elkezdték csinálni, mert életük részévé vált, ahogy a rossz feleség sem bírja megállni, hogy a férje bármilyen kijelentésére ne tegyen egy gúnyos megjegyzést, mert ezt csinálta egész életében, úgy K. sem tud lemondani a Kastélyról, különben a Kastély képe dörömbölne folyton az agyában, mint ahogy amúgy is dörömböl.
Október 10. Nők
A nők lenyűgöznek. Egy szép és intelligens nő majdnem olyan érdekes, mint egy jó könyv.
Október 11. Kegyelmi állapot
Tejhabos kávéval és Csehovval kezdeni a napot.
Október 12. Extrovertált
Sokat olvasok, mert szeretek emberek között lenni, az olvasás ugyanis a legkevésbé sem magányos tevékenység: élénk diskurzus az két valódi ember, az olvasó és az író között, melyet körbevesznek a regény karakterei, melyek akkor hitelesek, ha élőnek hatnak, így félig élők is.
Október 13. Szabályok
Ha valaki jó detektívtörténetet akar írni, fontos, hogy az angolszász krimikánon minél több szabályát sértse meg, a nyomozónak legyen magánélete, ne csak gyilkosok után nyomozzon, ne legyen mindig sikeres, legyen lezáratlan ügye, ha rájön, ki a tettes, az ne jelentse, hogy azt a bíróság is elítéli és legfőképp: a tettes megtalálásával ne érezzük, hogy helyreállt a (nem létező) harmónia a világban.
Október 14. Bomba
Minden ember (és minden regényalak) robbanásveszélyes, akár egy időzített bomba, az időzített bomba azonban nem biztos, hogy felrobban, és ha igen, akkor is csak egyszer, az ember viszont biztos, hogy legalább egyszer felrobban, de valószínűbb, hogy többször, akár rendszeresen.
Október 15. Jelek
Talán író lesz abból a gyermekből: aki folyton kérdez, akit nem ért a környezete és aki furcsának találja, hogy évszakok követik egymást.
Október 16. Nagyregény
Karinthy a Láncszemek című novellájában kifejti majd bebizonyítja azt az elméletét, hogy a Földön élő emberek legfeljebb öt másik emberen keresztül mind kapcsolatban vannak egymással, amit továbbgondolva, mivel minden ember élete történetsor-regény, rájövünk: a százmilliárd ember (ennyi emberi élet jött létre eddig bolygónkon) sorsa egy gigantikus, éppen most is íródó nagyregény részei, mely százmilliárd pontból elkezdve és a minden emberek közötti találkozásnál meglévő irányváltási lehetőségek bármelyikét választva olvasható izgalmas szuperkönyv a világ teremtője számára, meg persze azoknak, akiket beenged hatalmas könyvtárába.
Október 17. Szint
A sorok közötti szöveg a szöveg legfontosabb része, s ennek érdekében nagyon puritán leírt szöveget kell használni (ahogy tette Gogol, Csehov, Maupassant, Kafka, Csáth, Kosztolányi), hisz az majd a sorok közötti szöveggel kiegészülve válik éppen teljessé.
Október 18. Korlát
Az író ne írjon mindig magáról, pláne ne gyermekkori sérelmeiről, mert az írás nem terápia, és az író élete talán csak önmaga számára a legérdekesebb, a mű szempontjából viszont akadály, gátolja az ötletáradást.
Október 19. Hagyma vagy kocsma
A sok értékes könyv egymásra boruló hagymahéjakhoz hasonlóan adják ki egy nemzet lelki, kulturális arcélét, az igazán jó könyveket mégsem a könyvek ihletik, hanem a való életből vett tapasztalat, a beszélgetés hús-vér emberekkel.
Október 20. Bilincs
A hagyomány éltet és fogva tart, mert nem csak a katedrálisépítésnek, hanem pl. a kényszerből kötött házasságoknak is mély tradíciója van.
Október 21. Tartalom és forma
Tartalom forma nélkül: semmi, közhelyes okoskodás, forma tartalom nélkül, ha nem is kész alkotás, de lehet érdekes kísérlet, a formában idővel, mintegy önmagától, megszületik a tartalom is, a fiatal költő először a klasszikus versformákat akarja elsajátítani, ne azt, hogy lehet hatalmas igazságokat a gyarló emberek arcába vágni.
Október 22. Holtpont
A verseket írogató gyermektől megkérdezi a nagynéni, „mi akarsz lenni, ha nagy leszel?”, mire a gyermek magától értetődően mondja „költő”, mire a nagynéni felnevet, és pontosítja a kérdését, „na, jó, de dolgozni mit akarsz majd?”
Október 23. Opportunizmus
Hogy krimit írok-e, az attól függ, ki kérdezi, ha egy krimirajongó, akkor azt válaszolom: „persze, tartalmas krimik a regényeim”, ha olyan kérdezi, aki szerint a krimi ponyva-műfaj, annak azt mondom, „realista regényeket írok, melyek főhőse történetesen egy detektív.”
Október 24. Szabadság
A valóság annyira színes és meglepő (boldogító és szörnyű), hogy bármit talál is ki az író, az szerepelhet egy realista regényben, a kérdés csak az, hogy egy adott történelmi, lélektani helyzetben ez a történés tipikusnak vagy inkább kivételnek számítson-e.
Október 25. Nehézség
Prózaírók viccelődve szokták mondogatni a költőknek, hogy könnyű a dolguk, hisz pár sor és már kész is a mű, miközben tudják, hogy a versíráshoz isteni tehetség kell, csak a tökéletes vers a jó vers, a prózában viszont lehetnek hibák, ha kicsit (de csak kicsit!) túlírt, ha egy-két megjegyzés felesleges, ha egy-két karakter nem megfelelően árnyalt, de van legalább egy oldal, amiben erős a regény vagy novella, már érdemes volt elolvasni.
Október 26. Találkozás
Egy regényt véglegesen befejezni, lezárni leginkább csak úgy lehet, ha meghal a főhős. mivel azonban én nem vagyok a halál kedvelője, általában fenntartom a lehetőséget a történet folytatására, olyan jó újra és újra találkozni a figuráimmal!
Október 27. Elődök
Fontos, hogy egy írónak ne legyen példaképe, mert az akadályozza a saját út megtalálásában, ha van példaképe, ölje meg, hogy nyugodtan tudjon lélegezni: a jövő halottak hátán épül, ez régi igazság.
Október 28. Boldog szolgaság
A regényírás a lustáknak való kőkemény munka, mert bár maga a tevékenység épp úgy kimerítő, akár a vagonpakolás, de míg ahhoz fel kell kelni időben, villamoson kell nyomorogni, meg kell alázkodni a csoportvezető előtt és esőben, fagyban, hőségben is kell végezni, addig, ha az íráshoz álmosan ül hozzá az író, és ha még egy kicsit el is szunnyad a laptop előtt, az sem baj, hiszem álomban (különösen félálomban) igen sok jó ötlet születik.
Október 29. Elkerülhetetlen megmérettetés
Amikor végre egy neves, fejlett terjesztőhálózattal rendelkező kiadó jelenteti meg a művedet, akkor már nincs mentséged, az már akkor olyan, mintha halálod előtt megjelenne egy angyal, és azt mondaná: „Egész életedben tépelődtél, van-e Isten, most elmondom neked, hogy van Isten, van feltámadás, van öröklét a paradicsomban.”, s te már kezdenél örülni, mikor hozzáteszi: „Igaz viszont, hogy van pokol, meg örök kárhozat is.”
Október 30. Ki, ki a maga módján
A feleség (múzsa) mondja: „Te megtermékenyítettél engem, ezért én megtermékenyítelek téged.
