Category: Testvérmúzsák

Lapszámajánló 2019/4 – TÁRSMŰVÉSZETEK

Legújabb számunk Társművészetek rovatában Kostyál László (kiállításrecenzió), Turbuly Lilla (színikritika) és Péter Zsombor (filmkritika) írásai olvashatók. A lapot a lendvai Galéria Múzeum Hundertwasser-kiállításáról szóló Kostyál László-írás egy részletével ajánljuk. Lapszámunk borítóján is az osztrák művész képei láthatók.

Az elmúlt években megszokhattuk, hogy a lendvai várban működő Galéria Múzeum fölöttébb rangos grafikai kiállításokkal jelentkezik, így …

Olvass tovább

Pánczél Petra:Tudományos és érzelmes tárlatvezetések a Novemberi kiállításon

Abban nincs semmi meglepő, ha ugyanabban a térben egyszerre több művészeti ág képviselteti magát. Manapság pedig az is egyre gyakoribb, hogy egy kiállításhoz – az ilyenkor szokásos művészettörténeti diskurzuson túl –  irodalmi asszociációk, pszichológiai „elemzések”, vagy ne adj’ isten színházi/dramaturgiai megközelítések is társulnak. Mintegy végkifejletként akár a kereskedelem is megjelenhet a színen; vagyis a kiállítótérben.

Olvass tovább

Kostyál László: Kotnyek István jubileumi kiállítása

“2018. október 5-én nyílt meg a nagykanizsai Magyar Plakátházban Kotnyek István képzőművész 70. születésnapja alkalmából rendezett retrospektív kiállítása. A képzőművész meghatározást itt feltétlenül hangsúlyozni kell, hiszen Kotnyek emellett közismerten kiváló filmes és fotós is. Utóbbinak éppen az ugyancsak a jeles jubileum alkalmából, a zalaegerszegi Gönczi Galériában, az imént említettel párhuzamosan megrendezett fotókiállítása is pompás tanúbizonysága.” …

Olvass tovább

Turbuly Lilla: Fészekmese felnőtteknek – Azért a kis bolondságért… – magyar népi pajzánságok a Griff Bábszínházban

“A Griff Bábszínházban második éve várják a felnőtteket havi egy alkalommal „esti mesére”, és az azóta eltelt idő igazolta a kezdeményezés létjogosultságát; kialakult a sorozat törzsközönsége. A rendszeresen visszajárók megtapasztalhatták a Budapest Bábszínház szlogenjének igazságát: „a báb nem korosztály, hanem műfaj.” – Turbuly Lilla kritikája

Péter Zsombor: Kafarnaum

“Teljesen véletlenül nyílt lehetőségem megtekinteni Nadine Labaki művét, ami valószínűleg teljes csendben ment volna el mellettem, ha nem jelölik Oscar-díjra a legjobb külföldi film kategóriájában. Szerencsére jelölték, ugyanis egy életre átkoztam volna magam, ha nem láthatom ezt a libanoni csodát.” – Péter Zsombor kritikája

Szabó T. Anna: Időtlen én; Közelítés, távolítás

Ünnepi cikkünkben Szabó T. Anna versét és esszéjét közöljük, melyet az idehaza is kiállító Demeter Zsuzsa festőművésznek, festőművészről írt. Az írásokkal és a bennük megbújó képekkel köszöntjük olvasóinkat húsvét ünnepén!

Praznovszky Mihály: Két könyv egy költőről, a versekről és a versmondásról – Havas Judit köteteiről

“Havas Judit munkájának másik nagy érdeme, hogy nem egy merev, statikus monográfiát alkotott, hanem szisztematikus munkával újabb és újabb rést nyit az életművön, egyre teljesebbé és gazdagabbá téve annak ismeretét és ismertetését. Így tudja feltárni Jékely személyiségének és költői pályájának megannyi meghatározóját.” – Praznovszky Mihály recenziója

Lapszámajánló 2019/2 – Társművészetek

Idei második lapszámunk Társművészetek rovatában Kostyál László, Pánczél Petra, Péter Zsombor és Turbuly Lilla írásai képzőművészetről, filmről, színházról. A kritikák mellett egy nekrológ is olvasható a lapban: életének hetvenötödik évében elhunyt Szekeres Emil festő-, grafikusművész, Kostyál László búcsúzik tőle. 

Nagygéci Kovács József: A bérlet értelme

“És ehhez jött még a ragaszkodás. Mert akinek bérlete van, az előre bejelenti,hogy. Hogy ragaszkodni fog. Egy évadon át, nem is olyan nagy dolog, ismerek olyat, aki 40 éve bérletes. Mennyit változhat annyi év alatt egy színház, hát még a színészek, a repertoár. Kb. minden.” –  a Lábjegyzetek szerkesztői a válogatottról, első rész

Novotny Tihamér: „…az én maga a színben van” – Nemes László 70!

Nemes László erdélyi születésű, kolozsvári iskolázottságú, de marosvásárhelyi gyökerű is egyben, amolyan határok feletti hont alapítani kényszerülő, Romániából áttelepült egzisztencia, a legújabbkori közép-európai „újnomadizmus” tipikus képviselője.

Tanulság: a kőolaj elvándorolhat keletkezési helyétől, de fűtőanyagként még visszakerülhet eredeti forrásvidékére, sőt oda is, ahová eredetileg nem szánták!

A művész Zalaegerszegen talált magának új működési területet, itt küzdötte …

Olvass tovább

Load more