Kedves olvasóinknak, szerzőinknek és támogatóinknak
Filip Tamás versével kívánunk áldott húsvétot.
Filip Tamás
Ösvény és láthatár
Mióta útra keltem, minden
órában elfelejtek egy szót,
és minden percben eszembe
jut valami régi.
Meg kell szállnom egy titkos
fogadóban, hogy visszahúzódjak
készülő versem ódivatú
páncélja mögé.
Az éjszaka hangosan olvas bennem,
csak le kell írnom, amit hallok.
Hajnalban alszom el, reggel
magamtól ébredek.
Fagyos és ferde mélységeket
olvaszt a nap-parázs,
az ösvény kettévágja a világot.
A láthatár kőkerítés, amelynek
túloldalán van az élet, az édes és
keserű kalandok, a bűnök, a feloldozás.
Átmászni nem lehet, de a versemet
megpróbálom fölötte átröpíteni.
(Megjelent a Pannon Tükör 2014/2. számában.)
