Örömmel hirdetjük szerzőinknek és olvasóinknak, hogy a Pannon Tükör 2021/2. lapszámának mellékleteként megjelent a 2020-as év “egymondatait” egy kötetben összegyűjtő kiadványunk Tóth Norbert képzőművész szerkesztésében.
A “Scio me nihil scire!” címmel kiadott gyűjteményben az alábbi szerzők “hónapjai” szerepelnek: Tinkó Máté, Seres Lili Hanna, Bene Zoltán, Bubits Tünde, Balogh Ádám, András László, Gazda Albert, Varga Melinda, Csepelyi Adrienn, Kukorelly Endre, Vass Norbert, Kemény István.
A kötetet a Bubits Tünde főszerkesztő által írt előszóval ajánljuk:
Tudom, hogy nem tudok semmit!
A 2020-as év bizonyította a Szókratésznek tulajdonított paradoxon igazságát, ezért is választottuk mottóul. Amit addig az élhető világról tudni véltünk, az lassan, de biztosan változni kezdett. Azóta is zajlik egy történelmi paradigmaváltás: egy apró vírus elindít egy dominósort, és kirajzolja a nemtudás térképét.
Ebben, a harmadik éve megjelenő, összefűző kalendáriumunkban nyomon követhetjük, merre kanyarodik
ez a labirintustérkép. 2020 érdekes szám, szökőév, tehát 366 mondatmozaikot raktunk egymás után. A hónapok nevénél látható szimbólum a világjárvány magyarországi napi új regisztrált fertőzöttjeinek számának logaritmikus skálája alapján növekszik vagy fogy. Érdekes matematika, nekünk jelkép, mert talán: „Jelképek erdején át visz az ember útja.”/Baudelaire/
De mit is jelent? Félelmet, szorongást, bezártságot, elszigeteltséget, találékonyságot,
alkotást?
12 szerző, 12 vezető, 12 nézőpont a változás artikulálására: a nemtudásból talán az újra tudásba.
Szerettük vagy sem ezt az évet? Különös volt, az bizonyos. Kemény István így búcsúzik tőle:
„Szerettem 2020-at, és tudom, hogy ő is szeretett engem.”
Kedves Olvasónk! Válasszon kedvenc mondatot az itt szereplő sok közül!
