Utassy József József Attila-díjas és Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, lapunk kedves szerzője tíz évvel ezelőtt, 2010. augusztus 27-én hunyt el Zalaegerszegen.
Dr. Gyimesi Endre, a Pannon Írók Társaságának elnöke és Bubits Tünde főszerkesztő a költő emléktábláját koszorúzta meg az évfordulón, és megemlékezést tartunk szeptember 4-én, legújabb lapszámunk bemutatóján.
(mma.hu)
Utassy József: Iszonyú lesz!
Ó, nemcsak én,
jaj, nemcsak én,
elmúlik egyszer minden,
megfeketedik majd a fény,
haldoklik tó és tenger,
homokba fulladnak folyók,
partjukon gyászfák zörögnek:
íme, a világ, világod!
Öröknek hitted, öröknek.
Iszonyú lesz a bosszú itt,
a bosszú iszonyú lesz itt,
mert nem kell a Földnek az élet,
nem kell,
nem kell
és nem kell,
megunt bennünket a bolygó,
csillagi parancsra sújt,
ver,
hiszen millió éve nem volt,
nem volt egyetlen perc sem,
amit ne vont volna gyászba:
kőbalta, lándzsa, fegyver!
Iszonyú lesz a bosszú itt,
mert a Földnek:
az élet nem kell!
Kapkodhatsz akkor, szép fajom,
rakétád a hőben rád ég,
összekunkorodik az út,
a Hold pirosra vált épp,
nem enged el: megöl a Föld,
fekete bölcsőben ringat,
a mostoha űrből sem int
egyetlen árva csillag: tankjainkhoz
törpítetted
gyönyörű álmainkat!!!
(Megjelent a Pannon Tükör 2008/1. számában.)
