vadászpipa
I.
évek óta minden gyermekünk
záporban fogan és zivatarban születik
egyik sem sír fel hangosan csak torka mélyéről
mennydörög és tüdejéből süvít
hallgatásuk vihar előtti csend
nem fogadják el tejünket
csak a füveken alvadó éjjeli harmatot
féltő pillantásunk gébicskoszorú
felsérti tojáshéjbőrüket
sebeiken át ki-be jár a huzat
helyettünk gyógyítja az első mozdulatok …