Category: Kritika

Csekő Tibor: A szó(lás) szabadsága

Bernáth Szilárd Larry című filmjéről

Képzeljük el, hogy rengeteg mondanivalónk lenne, de azt valami miatt egyáltalán nem vagy csak nagyon nehezen tudnánk szavakba önteni. Ádám, későbbi művésznevén Larry (a HBO-s Terápia magyar verziójával a nagyközönség számára is ismerté vált Vilmányi Benett) a 21 éves borsodi juhász fiú is ezzel küzd. Amikor beszélni kezd, egy …

Olvass tovább

Pannon Tükör-díj, 2023 – Bejelentjük a díjazottakat

2023. november 26-án, vasárnap 17 órakor jelentjük be a Pannon Tükör-díj idei nyerteseit:

Göncz László: Hiánypótló összefoglaló kötet a történelmi Hetésről

Kárpát-medencei nézetből Hetés sokak számára eléggé ismeretlen néprajzi tájegység, melyről ugyan magyar nyelvterületen hallottak vagy hallhattak valahol, de földrajzi elhelyezésével, sajátosságainak jellemzőivel többnyire nincsenek tisztában. Dunántúli kontextusban remélhetőleg jobb a helyzet, a közvetlenül érintett Zala vármegyében főképpen, ennek ellenére a tájegység sajátosságainak folyamatos kutatása, valamint a feltárt információk népszerűsítése fontos küldetése a tágabb földrajzi …

Olvass tovább

Bilkei Irén: Múltidézés és hagyományőrzés – egy hős kanizsai várkapitány emlékezete

Mindig örömteli esemény az idősebb pályatárs történész számára, ha fiatal kollégája által írt, szűkebb pátriája történetének egy kiemelkedő személyiségéről írt könyvet mutathat be. A máris sikeres és nagyra hivatott zalai származású történész, Kanász Viktor könyve ilyen. A mű bevezetőjében megfogalmazott célkitűzését, amely szerint egyrészt alapot szeretne adni a további kutatásokhoz másrészt méltó emléket szeretne …

Olvass tovább

A.Gergely András: A magányos holdat hosszan bámuló ember keserűsége

Meglehetősen vészterhes vállalás egy zenei műfajtörténet írása. Jól illusztrálja ezt Walter Salmen klezmer zene eredetéről és történetéről, LeRoi Jones amerikai blues-históriáról, Hajnáczky Tamás cigányzenekarok intézményesüléséről, Thomas Forrest Kelly régizenéről komponált munkája, amelyek egyenként is népszerű áttekintések, s mindegyik a maga teljességével együtt is csupán a „nagyon rövid bevezető” minősítést vállalja alcímében. Az az egyszerre …

Olvass tovább

Bocsik Balázs: „Nem gondoltam volna, hogy megnőhet”

Danyi Zoltán új regénye a szabályokról és a szabadságról szól. A kettő viszonyáról egy kényszerneurózisban szenvedő tudat belső működésében. A délszláv háború végig meghúzódik a háttérben, és noha nem lép a jelentésképzés centrumába, jelenlétét minden pillanatban érzékelteti. A rózsákról alapos, tabu- és illúziómentes képet nyújt fizikai- és mentális betegségekről, kényszeres megküzdésekről és egy vélt …

Olvass tovább

Kolozsi Orsolya: Nem lapozóknak, hanem olvasóknak (Szvoren Edina: Mondatok a csodálkozásról)

Szvoren Edina ötödik kötetének fülszövege „meglepő és lélegzetelállító olvasmányt” ígér a befogadónak, aki talán nem is lepődik meg annyira ezen a beharangozón, ha ismeri a szerző korábbi könyveit, a bennük megjelenő különleges (az abszurd, a groteszk és szürreális elemeket is bátran használó) és sötét tónusú elbeszélésmódot. Az írónő a kortárs magyar kispróza legmarkánsabb hangjának …

Olvass tovább

Fajt Anita: „A szöveg itt megszakad.” Borbély Szilárd Kafka fia című befejezetlen regényéről

A Jelenkor kiadó 2021-ben elindította Borbély Szilárd műveit kiadó életműsorozatát, amelynek második kötete a szóban forgó, az író hagyatékában befejezetlenül maradt regény. A kiadó így egy, a szerző szelleméről levált szöveget tár valamilyen módon az olvasók elé utóbbi beleszólási joga nélkül. Talán nem érdektelen azzal kezdenünk a könyv bemutatását, hogy megnézzük, hogyan teszi is …

Olvass tovább

Pisnjak Attila: Adalékok Morandini Tamás munkásságához

2010-ben jelent meg Megyeri Anna a Földre építek, az égben bízok. A Morandini építészcsalád a monarchiában című tanulmánykötete, amelynek fókuszában leginkább Morandini Tamás, a dinasztia zalaegerszegi tagja áll. A könyv alaposan körbejárja az életútját és munkásságát, amely szinte nélkülözhetetlen Zala megye legnagyobb századfordulós építkezéseinek tekintetében.

Morandini Tamás 1869-ben egy észak-olaszországi kis faluban, Gemona …

Olvass tovább

Smid Róbert: Meglátni a nyelv anyagi oldalát

Az utóbbi években egyre többször lehetett találkozni a verseskötetekről szóló kritikákban olyan hangokkal, amelyek megkérdőjelezik, hogy az adott könyvben található szövegek valóban versek-e, illetve versként kell-e olvasnunk őket. Eltérő okokból, de így járt a recepcióban a Patyik Fedon élete Regős Mátyástól és az Amire telik is Juhász Tibortól. És most itt van Szabó Marcell …

Olvass tovább

Load more