Vers

Mert mi van akkor, ha mi, emberek, nem vagyunk mások, csupán rákos sejtek egy elképzelhetetlenül hatalmas óriás testében? Így képzelem
Bővebben
Egy hajszálnyira volt attól, hogy. Szép dús hajkoronát örökölt, a régi fotókon csodálta felmenői földig-derékig-vállig-arccsontig érő tengerárnyi hajzuhatagát – egyik
Bővebben
All you can eat Megnéztük a Turandotot, aludtunk a galéria alatt, vasárnap az apjánál és annak élettársánál ebédeltünk, a nagyanyjával
Bővebben
A szélnek lakói Csak végignézek az úton, tudom, hogy jártam már itt, tudom, hogy egyszer itt ragadtam. Dohánykarcos párkahang vadkecskéket
Bővebben
Kedves olvasóinknak, szerzőinknek és támogatóinknak Filip Tamás versével kívánunk áldott húsvétot.   Filip Tamás Ösvény és láthatár Mióta útra keltem,
Bővebben
2023. október 7. Hogy miért laktak Andiék a szobámban, miért panaszkodtak a szúnyogokra, miért volt vendégség, valami családi összejövetel nálunk.
Bővebben
Géza bá kockákra vágták neki az afrikaiharcsa-pástétomos kenyeret hálóköntöse, pelenkája megdermedt csontos testén leülök vele szemben nyuszit hajtogatok nem tudom,
Bővebben
Teremtés Tökéletességet karcol a kés A teremtés almát eszik Életet köpköd mindenfelé Míg a kézírásom unatkozik a lapokon Addig élek
Bővebben
Kardhal Lent, a mélyben tapogasd ki emlékeimet. Búvárok kezeit adom, olyan hozzáértést, amely nélkül a tengerfenék pusztaság, ahol hajólelkű szellemek
Bővebben