Albina Crax cipőstül tette fel a lábát a zöld zománcos asztalra, a másik lábát átvetette rajta, így hintázott a fémvázas székkel, éppen csak elkerülve, hogy felrúgja a söröspoharat. Mellette ültem, a cigarettasordómmal babráltam, igyekeztem kitalálni, mit mondhatnék vagy kérdezhetnék, hogy se meg ne bántsam, se azt ne higgye, hogy akarok tőle valamit (akartam). Megszólalt …
