Category: Kritika

Gesztelyi Hermina: Emberi viszonyok

Sally Rooney írországi szerző 2017-ben debütált Conversations with Friends című regényével, amelynek magyar változata 2020-ban jelent meg Baráti beszélgetések címen Dudik Annamária Éva fordításában. Noha ez az első regénye, itthon második, Normális emberek (Normal people) című kötetével vált ismertté, amely egy évvel hamarabb, már 2019-ben elérhetővé vált magyar nyelven, szintén Dudik Annamária Éva tolmácsolásában. …

Olvass tovább

Kutszegi Csaba: Drábik néni nyomot hagyott

A galériás az Út sárga fákkal-ban ezt mondja a festőnő képeiről: „…nem tudja megmondani, miért hatnak, de hatnak.” Én Turbuly Lilla rövid novelláival vagyok így. De igyekszem rájönni a miértre…

A férfi az elbeszélésben „biztos benne, hogy ez a kiállítás esemény lesz, a művésznőnek (így mondta) pedig nemcsak lehetőség, de a tényleges kiugrás”. A …

Olvass tovább

Hernády Judit: A beláthatatlan mélységek vonzása

 

Szilágyi István új regényére közel két évtizedet kellett várnia az olvasóknak. A Messze túl a láthatáron elbeszélésmódja a 2001-ben megjelent Hollóidőével rokonítható: a regény itt is két nagyobb részből áll, a magyar történelem régmúlt idejébe kalauzol el, miközben a narrációban fontos szerephez jutnak a főszereplő visszaemlékezései. Tartalmilag azonban az 1982-ben publikált A hóhér …

Olvass tovább

Förköli Gábor: Ez már mindennek a…

 

Orcsik Roland szövegeinek egyik legimponálóbb sajátossága, hogy mernek fésületlenek lenni. Mostanság sok költő a sterilségig tökéletes mondat bűvöletében él. Patikamérlegen adagolják ki a pátoszt domesztikáló iróniát, a még véletlenül sem túl harsány, de a közhelyeket elbizonytalanító poénokat. A nyelvi megelőzöttség, az idézettenger és a palimpszeszt poétikái után mintha az újkomolyságról is kiderülne, hogy …

Olvass tovább

Csekő Tibor: A valóság és a képzelet határai

Amikor az ember eldönti, hogy megnéz egy filmet, sok egyéb dolog mellett (ki a rendező, kik a színészek, mennyi a játékidő stb.) a cím az, ami  felkelt(het)i az érdeklődést az adott mű iránt. A cím, amellett, hogy nevesíti a filmet, (könyvet, albumot) egyfajta műfaji besorolást, illetve adott esetben a cselekményre utaló részt is tartalmazhat. …

Olvass tovább

ÚJ OLVASÓ – Szabó Fanni: Félbehagyott imaként keringünk

Borbély Szilárd Halotti pompa című kötete mögött személyes tragédia áll. A könyv végén lévő jegyzetekben olvasható a Rablógyilkosság szenteste című rendőr-főkapitánysági tájékoztatás. A költő édesanyját megölték, édesapját életveszélyesen megsebesítették. Egy interjú során elhangzott mondat viszont rávilágít arra, hogy a versek megírásának személyes katalizátora nem lehet az értelmezés hátterében mindig a megoldás. A történést elemeire …

Olvass tovább

Németh Fruzsina: Groteszk bonbonok

Jártatok már úgy, hogy egy koncert után bezárták titeket egy mobil vécébe, és az ott töltött éjszakán fültanúi voltatok valami borzalomnak? Vagy elgondolkoztatok már azon, hogy egy villamosbalesetnél a megfelelő ember halt-e meg? És ha már itt tartunk, pacsiztatok már a légvárak munkásaival?

Vöröskéry Dóra első, nemrég debüt-díjat kapott novelláskötete, a Röpképtelen madarak egy …

Olvass tovább

Smid Róbert: Bolyai Lángnak

Amikor a Bolyai megjelenése után Láng Zsolt lett a hónap szerzője a Literán, egy elismert irodalmár közösségi média posztjában olvastam, hogy itt a lehetőség arra, meggyőzze: a jelentős írók között van a helye. Való igaz, Láng nem tartozik az agyonajnározott szerzők közé, akiknek a neve közszájon forog – ezen a helyzeten, persze, korrigált valamennyit …

Olvass tovább

Kolozsi Orsolya: Az alkotás mint terápia

Tamás Zsuzsa költő, meseíró, szerkesztő, a nemrégiben megjelent Tövismozaik az első regénye. A kötet címe a képzőművész főhős egyik munkájának elnevezése, két, tövisekből kirakott, kitárt/kifeszített férfikar, mely akár a krisztusi szenvedést, akár egy férfi meleg, ölelő karjait is szimbolizálhatja. A szövegben középponti jelentőségű alkotás – mely egyébként a regény fikcióján kívül is létezik, Mátrai …

Olvass tovább

Pannon Tükör-díj, 2020 – bejelentés

A Pannon Tükör indulásának huszonötödik évfordulója alkalmából lapunk szerkesztősége díjat alapított, melyet minden év decemberében tervez kiosztani. A szerkesztőség döntése alapján évente egy költő, egy kritikus és egy prózaíró részesül elismerésben.

Az idei évben

Móré Tünde irodalomtörténész, kritikus,

Szálinger Balázs költő, író, drámaíró és

Szekrényes Miklós író 

a díjazott.

A Pannon Tükör-díj nyertesei …

Olvass tovább

Load more