- (K HG és a kentaur)
K HG az irodalom a magyar nyelv csodái és Madách Imre mellett még nagyon kedvelt néhány más tárgyat is. Szeretett búvárkodni a történelemben, különösen a görög mitológia meséi varázsolták el, és nagyon nagyra tartotta a földrajz tudományt is. Mind két tárgyban csak egy átlagnál jobban érdeklődő laikus volt, irodalomtanári és filológusi munkálkodásában ez a két terület segített neki a legtöbbet. A mitológiában legkedvesebb hőse Kheiron, a bölcs kentaur Achilleusz nevelője, aki Aszklétiosz orvos istent is megajándékozta tudásával. Kheiron alakja műveltségünk egyik alapvető jelképévé vált, szinte minden művészeti ágban és műfajban találkozhatunk valamelyik utódával. Jegyzetindító képünk is például egy modern Kheiron ábrázolás, a szobrocska K HG egy hozzá igen közel álló ismerősének irodalmi díja volt.
A görög mitológia mellett a földrajz tudománya volt, amely leginkább foglalkoztatta a jegyzetírót. No nem a teljes geográfia hiszen a gazdasági földrajz adattengere kimondottan irritálta vagy a természeti földrajz elsősorban természettudományhoz közel álló részei sem hozták lázas izgalomba. Nagyon szerette viszont a térképet a topográfia minden ágát. Szívesen olvasott például útleírásokat, feleségével, aki földrajztanár és kollégája volt gyakran művelték az un. elméleti turisztikát, vagyis sokszor ábrándoztak arról hova és miért kellene még elutazniuk, ha lenne rá elég idejük és pénzük.
A fent vázolt két nagy területet nagyon jól összekapcsolja K HG egy gimnazista kori olvasmánya. John Updike A kentaur című regényéről van szó, amelynek elolvasását a virtuális jegyzetolvasóknak is melegen ajánlja. Hogy miért választotta és miért érdemes ezt a regényt elővenni az kiderül majd egy részletének vázlatos ismertetéséből. K HG reméli, hogy az is kiderül, hogy miért éppen ez a részlete a regénynek érintette oly mélyen és fogta meg K HG lelkét és tartja ma is rabságban fél évszázaddal a mű elolvasása után. A regényt Göncz Árpád (vajon honnan ismerős ez a név?) fordította és írt hozzá értő utószót. De nem ezért választotta ezt a bizonyos részletet a jegyzetíró.
A részlet egy tanóra zseniális leírása, amelynek már elolvasásakor is olyan hatása volt a jegyzetíróra, hogy szerette volna majd, ha ő belőle is ilyen tanár válik. A közel 12 oldalas óraleírás egy szenzációs csillagászati földrajz-óra. A regény egyik főszereplője az öregedő földrajztanár Caldwell tartja egy pennsylvaniai középiskola nagy létszámú nyihogó-vihogó osztályában. A bemutató óra ráadásul az iskolaigazgató Zimmermann előtt zajlik, a tárgya a világ keletkezése az ősrobbanástól az első ember megjelenéséig. A tanár három napba sűríti a történetet izgalmasan, rengeteg színes adattal, érzékeltetve azt is hogy az ősrobbanástól kezdve egyre rövidebb idő telik el, tulajdonképpen az első két nap gigászi, fizikai változásai a galaxisok, csillagok, bolygók kialakulásán át a Föld bolygó megjelenéséig. Az óra ezen felének tanári magyarázata nagyon érdekes és adat gazdag, Caldwell sziszifuszi küzdelmet folytat a diákok figyelmének megragadásáért, sikertelenül. Általában a kérdéseire szinte egyetlenként hozzászóló kedves és butácska Judith baklövéseit szánalommal, vegyes szeretettel tűri. A csillagokra amikor a tanár példát kér Judith a Vénuszt említi. Caldwell elmagyarázza a csillag és bolygó különbségét. Az osztály kiválóságainak a Vénusz szóról a venera, a vérbaj jelentés jut az eszébe.
Csodálatos a bemutatása az élet megjelenésének a Földön. Olvassunk bele hogyan mesél erről a tanár: „..a Volvox, az életkirályságának ez a korai polgára, azért érdekel bennünket, mert ő találta fel a halált. A protoplazma anyagából semmiképpen nem következik, hogy az élet valaha is véget érjen. Az amőbák sose halnak meg, és a győztes ondósejtek az életet az apán túl is folytató új életek sarokkövévé válnak. De a Volvox, ez a guruló, gömböcske formájú ostoros alga, azzal, hogy a kooperáció új eszméjének előfutáraként szomatikus és szaporodó, de sem nem állati, sem nem növényi sejtekbe rendeződött – mikroszkóp alatt éppen olyan, mint egy karácsonyfadísz –, átgurította az életet a biztos – és nem a véletlen – halál birodalmába
A földrajztudós kentaur történetét itt most megszakítja K HG, a történet folytatás a következő jegyzetben olvasható.
Zalaegerszeg MJV
Nagykanizsa MJV
