Egy filosz töprengései – 23. rész

23 (K HG a civilizált és a civilizálatlan beszélő nevekről jegyzetel)

K HG nem szerette a jegyzet címében olvasható meg­különböztetést a nevek világában. Minden név akkor szólal meg csak, ha valami többletet, egyedi megkülön­böztető jegyet is tartalmaz, s ha egyáltalán, a nevet hallók értik is ezt a többletet. Ezért remek dolgok a tulajdon­/ság/nevek: főként a becenevek, ragadványnevek, gúnynevek, csúfnevek. Ha „civilizáltak”, mint Stroom, Habsburg Zsófia, Mürzl Zielarsch, Jano Rityitma, akkor is, ha „civilizá­latlanok”, mint Magyar István, vagy cselédje, Magyar Miska, akkor is.

Stroom, alias Bach (= Patak úr, persze nem Johann Sebastian!) a barbár magyarokat szerette volna elárasztani a civilizáció minden jótéteményével Madách komédiájában. Mindehhez csak néhány tonna papírt kellett volna kitölteni a magyarságot jelképező nevű, államalapító Istvánunkról elnevezett Magyar István gazdának. Az első lépés civilizálódá­sában az lett volna, ha elfogadja Stroom javaslatát, aki a Magyar név hallatára így kiált fel: Mi parvenű név! / Vad származás, no mindegy, megjavítjuk. Máder leszesz.  (Szegény magyarnak, aki tudott némiképp németül, s arról is hallott, hogy a Made szó férget, kukacot, nyüvet jelent, nem imponált a névcsere.) Mellesleg ez utóbbi név Stroom valamelyik bürokratájának lett volna megfelelő, hiszen hivatalnokcsapata, a svábbogarak kara ezt az „ars poeticát” alkotta meg magának:

De mi, hajh, szent szemtelenséggel

Megyünk, mert tudjuk, új világrészt

Csak féreg alkot, nem oroszlány.

Persze akadtak Stroom szemében „civilizált” szép nevek is: ilyen Zielarsch (=Célsegg) Mürzl, a sváb cseléd­lány neve, s e név igen sokat mond a komédia férfi szerep­lőinek. A másik cseléd, Jano vezetékneve a Rityitma, jelentése: sötétség a seggben (szlovák, pontosan: v riti tma). A durva sílusú „beszélő név” magyarul kb: buta, mint a segg, vagy sötét, mint az éjszaka hasonlatokkal írható le, K HG büszke volt arra, hogy e név magyarázatát először merte közzétenni kiadásában.

Talán feltűnhet, hogy ezek a nevek nem a „fentebb stíl” jegyében születtek. Az arisztophanészi komédia vaskos humora először Gyulai Pált tette próbára, megpróbálta „megszelídíteni” első kiadásában a gorombaságokat. Egy második komédia, ahogy az amulettek idegen nyelvű szövegeit s a durvaságokat átköltötte. (Stroom amuletteket adott a fellázított cselédeknek, ami majd megvédi őket. Felbontva az amuletteket, a cselédek rájönnek a sértő mondatokból, hogy mire számíthatnak az „új gazdától”.) Komédia a komédiában Gyulai átírása, a legérdekesebb példa a rác Uros amulettszövege. Íme egy rövid párbeszéd erről:

UROS

„Cár dava, mi pak trazsimo.”

MÜRZL (nevetve)

Ah, szép erő, olvasd csak megfordítva.

UROS

Ó, mi szart kap, im, a vadrác.

Gyulai megőrizte az anagrammát, csak épp átiratában „Cár dava, mi pak trásimo” áll. Így Ó, mi sárt kap a Gyulai-mondat anagrammájának kezdete.  Van egy kis különbség!

Gyulai Mürzl-t Sachsnak keresztelte át a jó ízlés és illem nevében, de szerencsére egy sor kivételével meghagyta kiadásában Stroom „tudományos” udvarlását, amely erotiká­jában talán a legsikamlósabb részlet a komédiában. A civili­zátor el akarja csábítani a magyar gazda szeretőjét, aki német anyanyelve ellenére is azt mondja Istvánnak: Házad hazám! Befejezésül K HG ezzel a párbeszéddel ajánlja jegyzete virtuális és a komédia esetlegesen valóságos olvasóinak figyelmébe Madách kis remekét.

STROOM (sompolyogva kijő)

Óh, hölgy! Örűlök, hogy találkozánk,

Epedtem néhány édes szó után.

A sok fáradság és sok gond miatt,

Mint megterhelt villámtelep vagyok,

 Melynek pozitív pólusán a láng ég.

Öledben lelnék negatív helyet,

Hol átürülve megnyugodnék keblem.

MÜRZL

Kikérem én, az ily trágár beszédet.

Ott szólj így, hol személykereseti

Adót fizetnek.

STROOM

Óh, te félreértesz,

Pedig reményem abban pontosult,

Hogy engem, aki Hegelt megtanultam,

E barbár házban, a nem én-világból,

Te, eszméim konkrét szubjektuma,

Ki vágyam kézzelfoghatóvá tetted,

Te egyedül fogsz engemet felfogni.

Ó, hagyjad lelkem átolvadni benned,

Ne tarts el egy merő negációval,

S én véled az üdv minden mélyeit

Kifürkészendem.

MÜRZL

Menj el a pokolba,

Egy szót se értek e handabandából.

STROOM

Nem értsz?

Meg fogsz majd később érteni,

Fogom használni az indukciót,

És úgy hiszem, hamar kapacitállak.

MÜRZL

Kapacitáld, tudod, a lovadat,

Engem csak nem fogsz.

A K-ban Gyulai bejelölte az aláhúzott 3 sort, valószínűleg túlságosan szabadosnak vélte a szöveget. A harmadik sor (732.) cenzúrájának is áldozatul esett, ezt kihagyta kiadásából.

Miért???

 

(Folytatjuk…)