Főoldal 2017-11-28T19:52:30+00:00

Tóth László prózája

Az abszolút sírásó saját temetésére készül   Kassai Vidorról, a 19–20. század fordulójának neves magyar színészéről lehetett olvasni egykor, hogy élete vége felé igen szerény körülmények között élt, puritán mód berendezett szobában lakott, melyben ott tartotta előre elkészíttetett koporsóját is.   Már rég nyugdíjazták; síri nyugalomban telhetnének a napjai, kedves [...]

Kálmán vitéz belefárad – Spiró György Kőbéka című regényéről

  „A Kőbéka ugyanis azért tud működni, mert olvasóját elsősorban nem azzal hökkenti meg, hogy képtelenségek következnek egymás után az egyes lokációkhoz kötve, melyek persze meglepően ismerősnek tűnnek a mindennapi tapasztalatainkból, hanem mert belekényszeríti őt egy hitetlenkedő pozícióba, ahol az már nemcsak azt kérdőjelezi meg, hogy a sületlenségeknek tényleg megvan [...]

A barátság megfejthető kódjai – A Csokonai Társaság legújabb kötetéről

„A Társaság könyvkiadásához (Hévízi könyvtár sorozat), a rendszerváltást követően, anyagilag is hozzájárult Hévíz városa. Az utolsó esztendőkben az összejövetelek tematikus jelleget öltöttek.  Meghatározott témában kértek előadásokat a társaság tagjaitól; A szexualitás nyelve a magyar irodalomban, Olvasatlan irodalom, szakosított anafabétizmus? Nyelvprivatizáció – szövegdömping, stb. 2016-ban a barátság témája köré szerveződött a [...]

Egy filosz töprengései – 2. rész

Egy különleges (és különös) sorozat jelenik meg oldalunkon a 2018-as évben: Egy filosz töprengései címmel egy magát megnevezni nem kívánó szerző szövegét adjuk közre folytatásokban. Hetente egy rész, januártól decemberig. Kalandozás a régmúlt irodalmában (is), rejtvény és kihívás, aprólékos elemzések és markáns vélemények hétről hétre. – “Dr. K HG” jegyzetei, [...]

Egy “forradalmi” hős – Potozky László Égéstermék című regényéről

“A forradalmaknak tulajdonképpen nincsenek hősei, legalábbis a regény lapjain nem találkozunk valódi hősökkel. A hősiesség talán azért hiányzik, mert a forradalom képlékeny, napról-napra változó valami, ahol egyetlen fix pont a bizonytalanság. A szöveg Király Lászlótól származó mottója is mintha erre utalna: „Őszi tejben leng a világ bizonytalanul.” Biztos támpontok és [...]

Kültelkek ködlovagja – In memoriam Mózes Attila

“Mózes Attila, a kültelkek ködlovagja ezt tette valamennyi írásával. S tette úgy, hogy megfogadta Nemes Nagy Ágnes tanácsát − „Ne mondd soha a mondhatatlant, / mondd a nehezen mondhatót” −, tette a dolgát, amire szerződött az élettel. Elmondta, amit el kellett mondani. A nehezen mondhatót.” – Az egy évvel ezelőtt [...]

Egy filosz töprengései – Dr. KHG jegyzetei

Egy különleges (és különös) sorozat jelenik meg oldalunkon a 2018-as évben: Egy filosz töprengései címmel egy magát megnevezni nem kívánó szerző szövegét adjuk közre folytatásokban. Hetente egy rész, januártól decemberig. Kalandozás a régmúlt irodalmában (is), rejtvény és kihívás, aprólékos elemzések és markáns vélemények hétről hétre. – “Dr. K HG” jegyzetei, [...]

A 2018/ 1. lapszám kritika és tanulmány rovatát ajánljuk

Az év első lapszámában olvasható irodalomtörténeti tanulmányba és a könyvkritikákba kínálunk rövid betekintést. Terítéken a második világháború utáni magyar dráma, illetve a Csokonai Társaság legújabb könyve, valamint András László, Bödőcs Tibor, Molnár Krisztina Rita, Potozky László és Spiró György kötetei.    […]

Princzinger Anna prózája

“Eltelik fél óra. Jön két nő. Aztán még egy. Aztán egy férfi. Aztán senki. Újra ketten vagyunk az öregasszonnyal. Ha nem surrant ki az ajtón, miközben én valamelyik vevővel foglalkoztam. Bár kisurrant volna! Úgysem. És beszélnem kell vele. Kíméletesen. A gyűrött lapokról is.” – Princzinger Anna prózája […]

Géczi János versei

“Este a ferencesek templománál / leszólít és kis jóuramnak nevez a tévelygő, / arkangyalos a kinézete, ám szemszíne vadon / zöld. Kispap üldögél a csúf Szentháromság-szobornál. / Hallom, amiként motyogja, a megváltáshoz akad / számos terve, s van, mi okot ad sopánkodására…” – Géczi János versei […]