Keszegek

A halőr lehúzta a harmadik deci vodkát is, s lekísérte a korsója alján maradt sörrel. Halkan böffentett, nehogy bemérjék valami radarral. Felszállt motorjára, mint egy dagadt madár, majd döntött: ittasan vezet. A vízpartra érve pont berúgott. Jó félig vagyok, gondolta magában, majd nekilátott az áhított ellenőrzésnek. Egyetlen horgásznak sem tűnt fel, hogy be van állva, mint a derelye. Még jobbközépről a hatodiknak sem, aki két keszeget fogott, két keszeget, meg két keszeget, és persze két keszeg még előkerült a csomagtartóból is. A halőr meg is rótta, hogy hellóka, spori, mi ez a két keszeg? A horgász bevallotta, szereti a két keszeget, ezért tart magánál több két keszeget is, hogyha bárhová is nyúl, mindenütt a keze ügyében legyen két keszeg. Gondolhatja, milyen nehéz lehet velem együtt élni, mondta a horgász a halőrnek. Halőrünk tompa agyával elképzelte, hogy a hitvesi ágyban benyúl a párna alá, és tessék, ott a két nyálkás keszeg, pfúj, mondta, de undorító, ötlött be neki a kulcsmondat, miközben újabb keszeg-rejtekhelyet fedezett fel a kétkeszeges horgász autójának ülése alatt. Tudja-e ön, hogy bűnt követett el, amikor ennyi két keszeget rakosgatott ide-oda, kérdezte a két keszeges fanatikust a halőr. A horgász megbánást tanúsított, mint egy jól nevelt gyanúsított, a halőr kezdett józanodni, a keszegek pedig kettesével vették tudomásul, milyen fontosak ebben a történetben.