Folyóügy – részlet Braun Barna színművéből

Braun Barna Folyóügy című színművének teljes szövegét közöljük a Pannon Tükör 2018/ 1. számában, Lőkös Ildikó előszavával, illetve Turbuly Lilla előadás-kritikájával.  Az RS9 Színházban futó nagy sikerű darab első részét kedvcsinálóként adjuk közre.

Folyóügy

magyarvalóság egy felvonásban

 

SZEREPLŐK:

MARKÓ,

FIATALEMBER: Harmincas évei elején járó férfiak.

ANYUKA: Harmincas évei elején járó nő. Terhes.

NÉNI: Hetvenes, ősz vidéki néni.

Régi kosztüm. Gurulós szatyor.

BÁTTYA: Jól szituált hatvanas értelmiségi férfi.

ELLENŐR,

TAXIS: Sportgatyás, fehér pólós ötvenes férfiak.

JEGYKEZELŐ: Ötvenes kalauznő.

ÜGYNÖK,

ÜGYETLEN FIÚ: Húszas évei közepén járó fiúk.

Ballagási fehér ing, farmer, VANS cipő, napszemüveg.

POSTÁS: Harmincas férfi.

BOLTOS: Negyvenes, farmernadrágos kapucnis felsős férfi.

BICIKLIS: Biciklis ruha, bukósisak, napszemüveg.

KUTYÁS NŐ,

PICSA: Igénytelen nők. Magassarkú, párducmintás legging, kínai táska.

VIRÁGOS: Igényes negyvenes nő. Blúz, szoknya, sportcipő.

TELEFONOS

KISASSZONY: Húszas évei közepén járó lány. Férfi ing, harisnya, tornacipő.

PÉNZTÁROS,

JULI: Őszes hölgyek. Fehér pénztáros ruha. Névtábla, szemüveg.

JÁTSZÓDIK:

A 2010-es évek második felében, egy forró nyári napon Budapesten.

 

INTRÓ

NŐI HANG

(kedvesen): Tájékoztatjuk, hogy az előadást cégünk minőségbiztosítási okokból rögzíti. Nem

szükséges tehát bekapcsolva tartaniuk a mobiltelefon készülékeiket. Az előadáshoz jó szórakozást

kíván az Intrum Mundi Zrt.

SÖTÉT.

  1. SZÍN

TELEFONOS DISZPÉCSERKÖZPONT. IRODABELSŐ. A SZÍNEN MARKÓ ÜL AZ ÍRÓASZTALÁNÁL, SZEMBEN.

VICCES KÁVÉSBÖGRÉBEN ÍRÓESZKÖZÖK. A MONITORON SZÍNES POST-IT CÉDULÁK. A BILLENTYŰZET

MARKÓ MELLETT. PAPÍRSTÓC. FEJÉN TELFONOS HEADSET. MELLETTE ÜRES ASZTAL. HÁTTÉRBEN AJTÓ.

FELETTE AZ ANALÓG ÓRÁN 8:20

A FIATALEMBERT TELEFONON HALLJUK.

MARKÓ (kimérten): Jó napot kívánok, Markó István vagyok az Intrum Mundi Zrt.

megbízásából keresem. Tájékoztatjuk, hogy a beszélgetést

cégünk minőségbiztosítási okokból rögzíti…

FIATALEMBER: ez most komoly?

MARKÓ (mély levegőt vesz): Kedv…

FIATALEMBER (kómásan): kora reggel?

MARKÓ (arrogánsan): Nézze ez a maga dolga!

FIATALEMBER (ásít): Anyám nem hív ilyenkor…

MARKÓ (sürgeti): Nézze nekem…

FIATALEMBER: Nézze?… de ne vicceljen már… Aki ilyenkor hív, azt én

többnyire tegezem.

MARKÓ (határozottan): Ezt… ezt most azonnal fejezze be! Én egy komoly üggyel…

FIATALEMBER (közben feláll az ágyból, fenyegetően):

a lónak a faszát kedves barátom, maga engem kora reggel…

MARKÓ: Munkanap van!

FIATALEMBER: (ajtónyitás hangját halljuk): Szarom én azt le.

FIATALEMBER KÖZBEN FELTÁPÁSZKODIK, AJTÓNYITÁS, VÉCÉFEDÉL HANGJÁT HALLJUK.

MARKÓ (rászól): Ne káromkodjon! Ennek így semmi értelme!

FIATALEMBER: Ennek már egy perce se volt.

VIZELÉS HANGJÁT HALLJUK

MARKÓ (meglepetten a hallottakon kis szünet után): …. ezt fejezze be azonnal!

FIATALEMBER: Mit? (lehúzza) hogy felveszem a telefont reggel nyolckor egy vadidegen

számnak?

MARKÓ (határozottan): A makacs hozzáállását, amivel csak nehezíti a munkánkat és a

saját ügyét!

FIATALEMBER BELEÁSÍT. LETESZI A TELEFONT VALAMIRE, KIHANGOSÍTJA.

MARKÓ (hivatalosan): Okkal hívjuk ilyenkor!

A TELEFONBA CSÖRÖMPÖLÉS, KÁVÉFŐZŐ HANGJA SZŰRŐDIK BE

Kérem, szedje össze magát, és írja a naptárába most, nagy betűkkel, hogy meg kell jelennie az

ügyfélszolgálatunkon. Fontos! Bármelyik nap jó nekünk, vá….

FIATALEMBER (felveszi a telefont, idegesen): Tök feleslegesen utasítgat, eszem ágában

nincs se felírni, se befáradni, semmi! Más egyebet tehetek önért?

MARKÓ (dühösen): értse meg a héten muszáj, hogy…

FIATALEMBER (megunja, fölényesen): Rendben, rendben… akkor ebben az esetben a

viszont hallásra…

VONALHANG, BÚGÁS

MARKÓ leveszi a headset-et, csóválja a fejét, a mellette lévő papírstóc TETEJÉRŐL leveszi

a lapot és a stóc alá rakja. A SZOMSZÉD ÜRES ASZTALHOZ, TELEFONOS KISASSZONY LÉP.

UDVARIASAN BICCENTENEK. Tanulmányozza az új lapot. Aláhúz ezt-azt. Felveszi a headset-et.

klikkel. Megnyom egy gombot a billentyűn. Kicsöng.

MARKÓ: Jó napot kívánok, Markó István vagyok az Intrum mundi Zrt.

megbízásából zavarom. Tájékoztatjuk, hogy a beszélgetést cégünk

minőségbiztosítási okokból rögzíti. Alkalmas az időpont?

ANYUKA (háttérben gyereksírás, higgadtan): nézze már a kollégájuknak legutóbb is

elmondtam, és e-mailben is…

MARKÓ (mint apa a kislányához): Asszonyom, khm, így nem jutunk előre, ha nem

kommunikálunk egymással.

ANYUKA (felháborodva): Megtenné a fiatalember, hogy nem beszél közbe, és hagyja

befejezni a mondatot?

MARKÓ (arrogánsan): Na, ide figyeljen, ennek az a módja, hogy kegyed befárad hozzánk,

amit a mai napig (hangsúlyozza) nem-tett-meg.

ANYUKA (okoskodva): Jaj, nem. Ne haragudjon, de az én férjem ügyvéd… ennek az a

módja, hogy Önök írnak egy úgynevezett „hivataloslevelet” a

bejelentett lakcímünkre, amit önök a mai napig (hangsúlyozza)

nem tettek meg.

MARKÓ (indulatosan): Nade… mi ezt régen (hangsúlyozza) megtettük már… és ezt ön is

nagyon jól tudja!

ANYUKA (hisztériásan): Hát nem gondolja ugye, hogy hazud…

MARKÓ (atyai szigorra): Na, ennek semmi értelme, asszonyom! Majd ha be tetszik fáradni

hozzánk, tájékoztatjuk a dolgok állásáról. Én most csak erről tudom tájékoztatni.

A viszont hallásra! (indulatosan megnyom egy billentyűt a gépen)

LEVESZI A HEADSETET

(maga elé, alig hallhatóan): Fontoskodó picsa.

FEJÉT CSÓVÁLVA LAPOZ EGYET A TÖMBBEN, ARCA ELSÖTÉTÜL. FÚJ EGYET. CINKOSAN

TELEFONOS KISASSZONYRA NÉZ. MÉREGETIK EGYMÁST. MAJD GYAKORLOTTAN Felveszi a

headset-et, kihúzza mAgát. Kilikkent a gépen. Megnyom egy gombot a billentyűn, várja, hogy

kicsöngjön. Kicsöng.

MARKÓ: Kezét csókolom, Markó István vagy…

NÉNI (felveszi, háttérben utcazaj, buszok mennek. Beleordít): Há… HÁLLÓ? HÁLLÓ??

MARKÓ (folytatja): Kezét csókolom, Markó István vagyok az Intrum mundi Zrt.

megbízásából keresem. Tájé…

NÉNI (valamit megnyom a telefonon, pittyen): Ki? Ki az? Jaj, Gyurika? Te vagy az ugye?

Gyuri! Én nem hallak! Nem hallak!

MARKÓ: Nem, nem… (hangosan) Markó István… tájékoztatjuk, hogy a

beszé….

NÉNI (meglepetten): A televízióból?

MARKÓ (egyre idegesebben és hangosabban): Az Intrum Mundi Zrt-től, egy (gondolkodik)

üggyel kapcsolatban.

NÉNI: Ügy? Jáj… milyen ügy? Ügy? Vágó úr milyen ügy?

MARKÓ (próbál fogalmazni): Csak akkor mondhatom el, ha… azonosítja magát.

NÉNI (nem érti): Mit?

MARKÓ (zavarban): Haaa…. Megtetszik mondani, hogy hívják, és….

NÉNI (hadarva): Balázs Jánosné, Erzsike vagyok, halló tessék, Hálló? Hálló?

MARKÓ: De nem. A születési ideje…

NÉNI (kétségbe esetten): Há’ nem hallom (visít) NEM HALLOM! Nem tudok segíteni,

(liheg) sajnálom! (lerakja)

MARKÓ (ismét leveszi a headset-et, megint magában): atyaég.

Lapoz. Magában olvasgatja a lapot, alá-alá húz dolgokat. Felveszi a headset-et, kihúzza magát,

klikkel, billentyűt nyom.

MARKÓ: Tájékoztatjuk, hogy a beszélgetést cégünk minőségbiztosítási

okokból rögzíti. Markó István vagyok az Inrtum mundi Zrt.

munkatársa. Tájékoztatjuk, hogy a beszélgetést cégünk

minőségbiztosítási okokból rögzíti. Tudunk beszélni?

BÁTTYA (háttérben buszhang): Tudunk, de nem fogunk.

MARKÓ (nem érti a reakciót): És… és… miért nem?

BÁTTYA (hivatalos hangon, kimérten): Mert már az utóbbi évben nagyjából ezerszer

elmondtam, mi az álláspontom az Önök cégével kapcsolatban,

ismételten kérem Önöket, hallgassák vissza a felvételeket, és ne

keressenek többet ezzel.

MARKÓ (hivatalosan): De mi is ezerszer elmagyaráztuk már Önnek, hogy Önnek kell

minket megkeresnie személyesen, ha azt akarja, hogy ne hívjuk fel Önt többet.

BÁTTYA: Nézze, egészen biztos, hogy nem fogok elmenni Önökhöz, úgyhogy

ha nem tudnak nem hívni, hívjanak nyugodtan, de ugyanezt

fogom mondani.

TELEFONOS KISASSZONNYAL SZEMEZNEK EKÖZBEN.

MARKÓ (bizakodóan): Nos, akkor tudunk végre egyezkedni?

BÁTTYA (határozottan): Nem, dehogyis.

MARKÓ (naivan): És miért nem?

BÁTTYA KINYOMJA.

VONALHANG.