Edith Södergran (ford. Agnes Borg) versei

 

Kívánság

 

Az egész ragyogó világunkból
kívánok csupán egy kerti pamlagot
amelyen egy cicus napozik…
Ülnék majd ott
levéllel az ölemben,
egyetlen kis levéllel
Ilyen az én álmom…

 
Nocturne

 

 

Ezüstáttetsző holdvilágos est,
az éjszaka kék áramlata,
számlálhatatlan csillám hullámok
egymást követő sora.
Árnyékok vetődnek az útra,
a part bokrai csendesen sírdogálnak,
fekete óriások vigyázzák ezüstjét a partnak.
A csend mély a nyár közepén,
álom és ábrándkép, –
a hold átsiklik a tengeren
fehér és gyöngéd.

 

 

Idegen országok

 

 

Az idegen országokat oly szerette lelkem,
kinek otthona sehol sem volt.
Távoli országokban állnak a nagy kövek
melyeken gondolataim elidőznek.
Egy idegen írta azokat a rendkívüli szavakat
arra a kemény táblára, amit a lelkemnek hívnak.
Éjjeleken és nappalokon keresztül gondolok
olyan dolgokra, amik sosem történtek meg:
szomjas lelkem egyszer ihatott.

Agnes Borg fordításai