Távmondat címmel jelent meg a Pannon Írók Társasága gondozásában, Szálinger Balázs és Csengey Balázs szerkesztésében a harminc évvel ezelőtt elhunyt író, költő, drámaíró, esszéíró Csengey Dénes válogatott verseit tartalmazó kötet. A szerkesztői utószóval ajánljuk a könyvet, illetve pár oldal erejéig betekintést is adunk:
Csengey Dénes: Távmondat – válogatott versek, Pannon Írók Társasága, 2022. Szerkesztette: Csengey Balázs és Szálinger Balázs, kötet- és borítóterv: Tóth Norbert. A kötet megjelenését támogatta a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Magyar Kultúráért Alapítvány. Külön köszönet a Csengey-családnak, valamint a Cseh Tamás Archívumnak.
Szerkesztői utószó
Csengey Dénes írói pályájának gerincét a prózai művek alkották, de egy kötetnyi vers is fennmaradt a hagyatékában. Elsőre ez meglepőnek is tűnhet, azonban ha értekező prózájának, novelláinak és regényének expresszív, metaforikus nyelvéből indulunk ki, szinte természetes, hogy lírai műveket is írt.
Már a hatvanas évek végétől, középiskolás korából is maradtak fenn zsenge versei, saját zenekarba, éneklésre szánt dalszövegei, de a hetvenes évek közepén az Ercsiben töltött katonaidő alatt sem feledkezett meg róluk. A hetvenes évek végétől, debreceni egyetemistaként lassan kikoptak írásai közül a versek, ekkor a monodráma és a novella műfaja került előtérbe, hogy aztán a nyolcvanas évek közepére az esszé váljon meghatározóvá. 1985 nyarán döntötték el Cseh Tamással, hogy megpróbálnak együtt dalokat írni, a születő művek egy részét Cseh Tamás el is énekelte közös műsorukban, a Mélyrepülésben, de születtek dalok megrendelésre is egy-egy filmhez, tévéműsorhoz, színházi előadáshoz. Következő közös műsort is terveztek 1988-ban, azonban maga a műsor nem, csak a dalok, néhány esetben csak a dalszövegek készültek el, így azok egyáltalán nem jutottak el a közönséghez.
Műfajilag is kényes kérdés behatárolni, hogy versekkel vagy dalszövegekkel van dolgunk. Csengey munkamódszere mindenesetre különbözött a Bereményi Gézáétól, aki Cseh Tamásnak a nyolcvanas évek elejéig, majd a 1989-től az énekes haláláig a szövegírója volt. Míg Bereményi a kész dallamra, a ritmusra írta meg a dalszövegeket, addig Csengey már a földrajzi távolság okán is sok esetben a Keszthelyen megírt verset/szöveget küldte postán Budapestre, hogy Cseh Tamás próbáljon rá valamilyen dallamot. Együtt véglegesíteni az immár közös művet csak ritkábban volt lehetőségük.
Kötetünkben Csengey Dénes ismert és ismeretlen, korai és kései versei egyaránt szerepelnek. A válogatás során egy nagyon fontos dilemmával kellett szembenéznünk. A Csengey-költészetnek a dalok világával való kapcsolódása sok esetben a nem dalszövegnek szánt versekben is nyomon követhető. Nem volt egyszerű gondolatban „letakarni” a dallamot, és magát a szöveget kézbe venni, hogy versként mérjük meg. Furán hangzik, de ebben a szerkesztői szándék ellen dolgozott az is, hogy a Mélyrepülés nem egy tétele klasszikussá emelkedett, nehéz volt a dallamuk nélkül figyelni rájuk. A Mélyrepülés tételeit kiemeltük a kontextusukból, és olykor érdekesen új arcot kaptak, váratlan, új statikai feladatokat vettek vállukra a kötet egészén belül.
A másik szerkesztői dilemma nem is szerkesztői, hanem a kötet megjelentetésének eredeti szándékából következik. Hogy ti. itt most a költő Csengey Dénest szerettük volna bemutatni. Csengey Dénes egy sűrű, nagy művészi teljesítményeket hozó korszak szereplője volt. Szövegeinek túlnyomó része nagyon erősen megidéz valamit ebből a korból. Egy-egy vers kihagyásakor kifejezetten úgy éreztük, hogy abból a korból vész el valami. Nevek, helyszínek, attitűdök, a korhangulat felmutatott táblái voltak egy-egy ilyen versben. Fájó szívvel, de úgy döntöttünk, mivel itt a jó költő Csengey Dénes bemutatása a cél, hozunk némi áldozatot. Több olyan versről, amelyek megítélésünk szerint inkább a korhangulat felfestését szolgálták volna ebben a verses anyagban, mint a minőség emelését, a kötet összeállításakor lemondtunk.
Meggyőződésünk szerint feszes és erős verseskötetet kaptunk, amelynek nemcsak az eredeti kontextusból kiragadva új erényeket felmutató közismert szövegek az ékességei, de az a néhány eddig ismeretlen, évtizedekig mappákban, dobozokban bujkáló vers is, amelyek most először találkozhatnak az olvasóval.
Csengey Balázs – Szálinger Balázs
