Category: Kritika

Tomaji Attila: Önbetakarítás

„Lehet, hogy az én könyveimet csak a marslakók, vagy a harmadik évezred végén szállingózó posztumusz emberek, vagy a némasági fogadalmat tett líraszerzetesek, a szótlan olvasók értik majd meg a világ egyik későbbi fordulatszáma idején.”

Az elmúlt 30 évben mintegy 30 kötetnyi verset, prózát és közel ugyanennyi műfordításkötetet közreadó Báthori Csaba fenti idézete kétkötetes beszélgetőkönyvében …

Olvass tovább

Mosza Diána: Önéletmondás Debrecen térképére

Térey János posztumusz megjelent önéletírása egyszerre nagyon személyes és szakszerű. Dokumentarista igényességgel kutatta fel felmenőit és azok helyét Debrecen térképén, ugyanakkor a szöveg nem válik szárazzá, a megszerzett és részletesen közölt adatok közé beékelődő kommentárok és atmoszférával kiszínezett események jelen tartják a narrátori hangot. Az alcímben írott vallomásos jelleg felülkerekedik a krónikás következetességen.

Egyszerre …

Olvass tovább

Hernády Judit: Tanulni a halált

   Szélcsend címmel jelent meg Ágh István új verseinek gyűjteménye. A költő korábbi köteteiben ‒ Elvarázsolt ének (2017), Válasz hazulról (2015), Hívás valahonnan (2011) – már jelentékeny szerephez jutó öregség- és haláltematika határozza meg a Szélcsend hat versciklusba osztott anyagát is. A címben is szereplő természeti jelenséghez kapcsolódó hangulatiság – a vihar előtti csend …

Olvass tovább

Smid Róbert: Csővezetékben a testhang

A nemrég Makói Medáliák-díjban részesült Székely Örsre néhány éve figyeltem fel a Babeș–Bolyai Tudományegyetem egyik szellemi műhelye köré szerveződő A Szem nevű irodalmi portálon, ahol a német nyelvű öko- és antropocén líra darabjai jelentek meg az ő tolmácsolásában. Már Székely fordítói munkája is kivételes nyelvi érzékenységéről, illetve az innovációk iránti fogékonyságáról tanúskodott, a debütkötete …

Olvass tovább

Pótor Barnabás: Négy év magány

Nyerges Gábor Ádám Mire ez a nap véget ér című regénye sok szálon kapcsolódik a szerző első prózakötetéhez. A 2013-ban megjelent Sziránó zárlata már tulajdonképpen előirányozta az ott általános iskolás címszereplő történetének továbbvitelét, s az új kötet kronológiailag egyértelműen folytonosságot teremt az előzővel (Sziránó immár gimnazistaként tűnik fel), poétikailag azonban sok szempontból ellép attól. …

Olvass tovább

Farkas Evelin: Egyszer volt tájakon

2020-ban nagyot fordult velünk a világ. A koronavírus-járvány az aggodalmak és a bizonytalanság egy új fokozatát tette a mindennapok részévé. Az élmények gyűjtése nehézkesebbé vált, s a pandémia minimálisra korlátozta az utazás lehetőségét, esetleges kivitelezését is körülményessé tette.

A bezártság és a világméretű válság közepette pedig a könyvpiac is új színezetet kapott: megnövekedett az …

Olvass tovább

A. Gergely András: Elvetélt aleatória, avagy dunatáji téridő mítosz

Az Elképzelt szöveg nyomában – Bohár András hermeneutikai kísérletei

 

Érti a fene. Talán csak fordítva nyomtatták, vagy tipográfiai eszközökkel töröltek ki belőle sorokat, félmondatokat, elhallgatottá téve azt is, ami ki van mondva. Majdnem inkább műlap, azaz grafikai alkotás, semmint szabadvers. Annak is szürreális, hiperrealista, kísérleti, avantgárd, vagy mi…

Cselényi László versoldalairól van szó, …

Olvass tovább

Kolozsi Orsolya: Szóbeszéd

Anna Burns negyedik, magyarul 2020-ban megjelent kötete, a Tejes (Milkman, Greskovits Endre fordítása) nem kevés elismerést tudhat magáénak: nemcsak a rangos Man Booker-díjat nyerte el 2018-ban, de a Nemzetközi IMPAC Irodalmi Díjat, az Amerikai Könyvkritikusok Díját, valamint a legjobb politikai témájú könyvnek járó Orwell-díjat is bezsebelte. Az észak-írországi, belfasti születésű írónő könyve a méltatások …

Olvass tovább

Dorcsák Réka: Mivé leszünk?

Szlukovényi Katalin legújabb verseskötete azokhoz szól, akik csalódtak abban, akivé lettek. A házasság, a családanyaság, a menő munka és hivatás ígérete, valamint a nyaralás álomképei mögött rejlő valódi szürkeségre mutat rá a költő. A versek hátterében a boldogság elérése érdekében tett törekvések hiábavalósága és az életközépi válság fájdalmas tapasztalatai állnak, amelyek egy identitáskereső út …

Olvass tovább

A fejemben valahogy összetartozik az irodalom és a kritika – interjú Móré Tünde kritikussal

Lapunk 2020-ban ünnepelte alapításnak huszonötödik évfordulóját. Ebből az alkalomból a szerkesztőség díjat alapított, melyet minden év decemberében tervez átadni, elismerendő egy prózaíró, egy költő és egy kritikus az évi munkáját. Az első díjazottakkal, Szálinger Balázs költővel, Szekrényes Miklós íróval és Móré Tünde kritikussal a Pannon Tükör idei évfolyamában közlünk portréinterjúkat, hogy az olvasóközönség ily módon …

Olvass tovább

Load more