Kollár Dávid versei

Szerző: | 2017-12-28T10:44:28+00:00 2018. 01. 02.|Irodalmi tükör, Vers|

“Kiköpött te vagy: / név, szem, száj, alak / Te sem vagy kivétel: / példázod magad // Példázni annyi mint… / De versben nem lehet / Úgy van, ahogy nincs, / belenged tüntödet” – Kollár Dávid versei

Változatok Bernadettre

 

Adonis-parafrázis

Még ha vissza is néztél, Orfeusz,
még ha el is vesztetted Eüridikét,
még ha a táncoló sziklák zuhatagában
szét is tépték végül a menádok,

az mindig a költészet nagy története lesz,
a tiéd, ki elszántan penget a sötétben,
a sötétben, ahonnan nincs visszatérés

még ha vissza is néztél, Orfeusz

 

Mimesis

Én már az irtáson is trolira várok,
de te még meghatódsz a naplementéktől
Azt mondod, itt tisztább a levegő,
s a melankólia lehetne közös örömünk

Szerinted a felkaristolt alkony
kocsmapulti vadromantikája
levakarhatatlan sebet horzsol fölénk
– Ez a kép bizonyára tetszene Petrinek –

Engem azonban gyanúsan emlékeztet
Caspar David Friedrich Frau vor der
untergehenden Sonne című festményére

A természet végül is lehet elitista
Precízen célozza be a céltalanságot,
és nem húzza meg a ravaszt

 

Tandori-parafrázis
„Piszok jól utánzod magad”
B. E. Ellis

Kiköpött te vagy:
név, szem, száj, alak
Te sem vagy kivétel:
példázod magad

Példázni annyi mint…
De versben nem lehet
Úgy van, ahogy nincs,
belenged tüntödet

 

Politikai etika

Szerinted a megfelelő időben
egyetlen szerelmes sem hisz majd a demokráciában.
Ez persze aggasztó kérdéseket vet fel
a szavazó fülkék helyzetével kapcsolatban.
Hisz könnyen lehet, hogy kétszemélyes poliszok korában
egyáltalán nem lesz szükség titkos szavazásra.

 

(Megjelent a Pannon Tükör 2017/5. számában.)

(A fotó forrása a szerző facebook-oldala)