Nagypál István versei

Szerző: | 2017-03-10T11:31:12+00:00 2017. 03. 10.|Vers|

 

EX LIBRIS / ISO 3166-2:PL

Johanna Kaczor, dowód osobisty/ ex libris, 2014

ahol nevedet faroslemezbe karcolták,
alatta születési helyed és éved
betű és számformáit elkenték olajfestékkel,
fényképed helyén macskakaparások

széleit felelőtlenül ott hagyták
és fekete tintát öntöttek rá,
mintha lemarták volna az identitásodat,
mégis jellegzetesebb, mint volt

szemed alatt újságból kivágott szem—
vagy könnycseppek,
egyszer ezek is romantikussá válnak

házak, sziluettek, értelmezhetetlen formák
és egy kivágott háromszög, amin
elfeledett hírek, olvashatatlanok, miként

 

 

MINT AZ ALAMIZSNÁS DOBOZ

kislány ül az iskolapadnál lehajtott fejjel,
körbe állja családja, apja, anyja, bátyja,
feje tetejére aprópénzt dobálnak, hogy

elhallgattassák a madárkát, ami
koponyájába fészkelt, és nem hajlandó
elmozdulni, kiszállni fészkéből,

de ha esténként odaosonsz az ágyához,
és belenézel a fekete lyukba,
akkor egy tátogó harcsa uszonyát látod,

amellyel folyton-folyvást csapkod,
alig van helye, mert minden madár-
szótól újra és újra születik