febr 25 2017
DEBRECENI BALÁZS
TOTEM
A Zákány utcai általánosban mindig az erősebb kutya basz…tt. Ide jártak – itt tanultak meg járni – a legmenőbb ősemberek. Néhány Kőbunkó képes volt felegyenesedni, és azonos marmagasságba került a tanárokkal. A törzsfejlődés legfelsőbb szintjén álló Homo Erectusok – (később belőlük lettek a legjobb Alfahímek) – szabadon vadászhattak a rangsorban …
febr 24 2017
B. Tóth Kinga Kóbor Mint az ázott kóbor kutyák, csavargunk a kihalt utcákon. Nem keres már minket senki, és egymást próbáljuk győzködni, -Talán mégis jó ez így nekünk!
A tegnap esti maradék, használt szalvétadarabon, amit órákon át nyalogatunk, mert mindnyájan attól félünk, Hogy eltűnik az összes íz, Amit valaha kóstolhattunk. -Utolsó vacsoránk ez, Vagy hetek …
febr 22 2017
Ablak
Menedék lettél, Mert üldöztek. Megaláztak, most én teszem. Hozzád futok, Előlem.
Adsz, Mert üres a zsebed. Amim volt, elfecséreltem. Vegyél meg hitelbe, Kamatostul a tiéd leszek.
Befogadsz, Mert téged is kitettek. Lehúzom a redőnyt, Vak vagyok a jóra. Tisztára sírt ablak a szemed.
Ecce
Íme a nő, aki annyira ember, hogy …
febr 21 2017
Jahoda Sándor: Egy csokor ne-felejts
Kaiser László: „Áldassál, emberi Verejték”, Portrék, emlékek, köszöntések, Hungarovox Kiadó, Budapest, 2016
„Olvasó, ne felejts!” – talán ezzel a mottóval lehetne leginkább jellemezni, Kaiser László legújabb kötetét, az „Áldassál, emberi Verejték” címűt, ami az elmúlt évben jelent meg, a Hungarovox Kiadó gondozásában. Kaiser Lászlónak, költőnek, írónak, ha jól …
febr 21 2017
A PASZTELL SEMMISÉGEK KÖZÖTT
Anyám egyedül van otthon. A nap lassan emelkedik és ereszkedik, körülöleli a délután a tízemeletest. Hallani, amikor a lift indul és érkezik. A lépcsőházban az eredeti műanyagpadlót pár éve járólapra cserélték, a modern idők ide is betörtek. Nézem a postaládán apám nevét. Itt voltam gyerek, de már alig emlékszem a régi …
febr 20 2017
Mohai V. Lajos AZ ŐSZ SZÍVVERÉSEI
Az októberi kert látványa először az ablak mögül ragadott meg kiskoromban, amikor már csípősek lettek a délutánok, és beparancsolt az idő a szabad levegőről. Ez a kép csupa ragyogásból állt, a Nap utolsó, de még erős fényeiből, ahogy átszűrődtek a fák tarlott ágain, és megérintették …
febr 16 2017
Pannon-táj
I.
Mindig a pannon-táj. És mindig a bús düledékek. Puszta malomban… Kopjafa-állvány… Füst-szemű ősök… Irgalom atyjai! Bankosok és kidobók feketében. Nincs ezer év, se jövendő. („Alva születnek a költők.”) Lenni kicsit menedzsernek, ősz filozófusnak. Új-örök álmát ontja a gamma, az elfeketült menny. Aztán ott van az ördögalak-szerű csillag a szobron. Végtelen ős-ok. Nincs …
febr 08 2017
Amikor 2013 májusában Zalaegerszeg város vezetése találkozóra hívta az itt élő képzőművészeket, néhány alkotó egy kis prezentációs anyaggal készült, amiben összefoglalták azt, hogy ők hogyan látják az elmúlt évtizedek és a jelen helyi művészeti életét, annak szereplőit. Ebben megállapították azt, hogy az 1960-as, 1970-es és 1980-as években, valamint a ’90-es évek első felében …
febr 07 2017
Interjú Jahoda Sándorral. Kérdező: Barna Róbert
Barna Róbert: Régóta ismerjük egymást. Így végigkövethettem írói pályájának alakulását. Emlékszem, versekkel kezdte. Hogy kezdett el írni? Mikor jelent meg először?
Jahoda Sándor: Tizennégy évesen írtam az első versemet. Jól emlékszem a körülményekre, borzasztó volt, mindegy. Szóval egy rendkívül rosszul sikerült iskolai szünet …
febr 04 2017
A PANNON TENGER
Itt hullámzott hajdan a pannon tenger; a tajték
vulkánpernyével keveredve oszolt el a ködben.
Ám eloszolt-e valóban? Semmi sem él ama ősi
korszakból? Mi maradt ránk, kései ittlakozókra?
El nem enyésztek a tenger habjai, hisz’ tavaszonta
láthatod őket a hószín szirmú mandulafákon.
Delfinek és bálnák bordái merednek a földből
gyakran …
